A diákok még szeretik az atomokat és a "mazsolás puding" kifejezésre sokáig emlékeznek. A jelentése száll el legelőbb, a mazsola legkésőbb.
A mazsolás puding nem étel.
Joseph John Thomson manchesteri születésű fizikus 1897. április 30-a estéjén egy előadáson bejelentette, hogy felfedezte az elektront. Thomson a kísérleteiben elektromosan gerjesztett (csőbe zárt) gázokat. Egy ilyen eszköz látható az alábbi fotón is. Valójában ez az eszköz éppen Thomsoné volt.
A kísérletek során olyan sugarakat fedezett fel, melyek negatív töltésű részecskékből álltak. Arra gondolt, hogy ezek a részecskék nem a bulvársajtóból kerültek oda, hanem az atomok belsejéből.E sugarakat katódsugaraknak nevezte.
A katódsugarakat valójában özönlő elektronok alkották. Ezt a nevet Thomson akkor még nem használta, de ez a név az elektromos töltés egységeként már létezett.
Az emberiség történetében nagyon sokáig tartotta magát az, hogy az atomok oszthatatlanok. Thomson felfedezése nagyjából olyan hatású volt, mint az, ami Ózról, a nagy varázslóról kiderül a mese végén. Thomson 1906-ban kapta meg a Nobel-díjat és apaként sem volt utolsó, mivel a fia is bezsebelt egyet 31 év múlva.
Nem volt mese tehát, ki kellett találni, hogy az immár nem oszthatatlan atomokban miként élik hétköznapjaikat az izgága, negatív töltésű elektronok.
Thomson elképzelése (atommodellje) az volt, hogy az elektronok egy, az atom belsejét kitöltő masszában vannak. Mivel az elektronok negatívak, az atom pedig semleges, a masszának pozitívnak kellett lennie. Ezt a modellt szokás mazsolás pudingnak vagy más, hasonló édességnek nevezni.
A fotón fél évszázados modellek láthatók, melyek a londoni Science Museumban mutatják be Thomson modelljének lényegét.
Aki szereti az édességet, bizonyára sok hasonlattal állhat elő. A vaníliás-mazsolás krémtúró sem rossz, de van aki áfonyás muffinnak nevezi a modellt. Nem érdemes vacakolni ezzel két ok miatt. Thomson elképzelésében szerepelt valami, ami ezekben a finomságokban nincs. Az elektronok mozogtak is ebben a masszában.
A másik, szomorúbb ok az, hogy a "mazsolás puding" modellje nem élt sokáig. 14 éves korában ment el az örök elektromos mezőkre, amikor Ernest Rutherford, híres kísérletével igazolta, hogy az atom nagy része üres, a központi mag nagy tömegű, de pici, az elektronok pedig a legpicibb picik és az előbbi körül keringenek.
A mazsolák bosszúja volt talán, hogy Rutherford atommodellje sem húzta sokáig.
Ez a helyzet.
Hozzászólások