1972. december 19-én járt utoljára ember a Holdon. Az utolsó küldetés, az Apollo 17 volt, amelynek tagjai kifejezetten nem tétlenkedtek. Számos vizsgálatuk mellett kb. 110 kg kőzetet hoztak a Földre. Ez a kőzetmennyiség és a korábbiak adott munkát azoknak az amerikai és japán tudósoknak, akik a holdi kőzetben rejtőző vizet vizsgálták. Kísérleteik eredményeképpen úgy tűnik, hogy a Holdon talált víz nem olyan, mint az, amely oly fontos a mi bolygónkon.
Holdséta (Apollo 17)
A Holdon talált kőzetekben, például az apatitban a vízmolekulák hidrogénatomjai között nagyobb arányban van a nehézhidrogén (deutérium) a könnyebbik hidrogénizotóp mellett, mint a földi vízben. Az eredmények arra utalnak, hogy az arány hasonlatos ahhoz, amit üstökösöknél (pl. Hale-Bopp) mértek. A holdi víz eredete tehát gyaníthatóan holdonkívüli eredetű. Cikkükben a kutatók arra is utalnak, hogy az óceánok vizében is magasabb a deutérium-atomok száma, mint az édesvizek, felszínalatti vizek esetében. Ezt is azzal magyarázzák, hogy a Földet is jócskán eltalálták a piszkos hógolyók, azaz az üstökösök.
Ez a helyzet.
Az Apollo 10 vezérmodulja a londoni Science Museumban
Hozzászólások