H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Atomrajzok

2007.09.03. 20:25 :: H2SO4

Felnőtteket kértem arra, hogy rajzoljanak atomokat és molekulákat. Nem azért tettem, mert kíváncsi voltam, hogy okosabbak-e mint egy ötes. Mert amúgy okosabbak voltak. Ráadásul tudták, hogy nem igazán van jó megoldás.
Bocsássuk előre: a kémiatanárok csak azért rajzolnak a táblára ilyesmit, mert modellekkel dolgoznak vagy pedig leplezik az igazságot.

Nézzük meg, milyen atomképek voltak a rajzolók fejében.


Ez az atom nemzetközileg ismert jele. Ez az atom Bohr-Sommerfeld-féle modelljének az ábrázolása. Ebben az atommag körül csak bizonyos ellipszis alakú pályákon keringenek az elektronok. Ez az atom utolsó, jól rajzolható modellje, mely a XX. sz. 20-as éveiben meg is dőlt.



Itt a szerző ugyancsak a Bohr-féle modellre utalhatott, de túl nagynak mutatja az atommagot, mely a valóságban tízezerszer kisebb mint maga az atom. Például ezért is bátor dolog atomot rajzolni. De ahogyan a föniciaiak is mondták: atomot pedig rajzolni kell. (Nem is mondták.)




Ez a piros rajz valószínűleg az atommagban levő protonok és neutronok tumultusát szeretné érzékeltetni atomrajz helyett.
Ha mégis atom lenne, akkor a Thomson-féle mazsolás puding juthat eszünkbe. Ebben a mazsolák a negatív töltésű elektronok, a puding egy pozitív töltésű massza. Ezt a kedves modellt 1909 körül Rutherford kísérlete a történeti érdekességek közé tette.



Nem cicózott a szerző. Tisztázta, hogy az atommag pozitív, a körülötte levő rész pedig negatív. A méretarányok tekintetében jobb lenne a mákszem a focipálya közepén hasonlatával élni.



Itt a XX. század első évtizede köszön nekünk. (Helló.) A szerző itt alighanem a Rutherford-kísérlet eredményére, az atom bolygómodelljére utalt. Az elektronok úgy keringenek az atommag körül, mint a bolygók a Nap körül. Csodaszép modell, de már születésekor kiderült, hogy hibás.



Ez a rajz egy sütire emlékeztet (madártávlat). Nem tudom, hogy a középső pötty mire utalhat. Lehetne egy proton az atommagban, de akkor az elektronfelhőben levő vonalkák 1 darab elektront jelölnek, amint a kvantummechanika törvényei szerint nem látszik, helyét csak sejtjük. Az elektronfelhőt éppen  ezért nehéz lerajzolni. Az is igaz, hogy ez esetben a proton sem kis bogyócska, ő is kicsit "szétkenődik".



A legközelebb mai elképzeléseinkhez talán ez a rajz áll. Kérdés, hogy miként tudjuk magunkban elintézni, hogy a valósághoz ez áll a legközelebb, miközben a gerjesztést a Bohr-modellel szoktuk értelmezni, a héjak tanulásakor a diákok pedig olyasmit látnak a tankönyvükben, mint a bolygómodell.




Sokszor fordul elő velünk, hogy a memóriánkba égett tankönyvi ábrák eltakarják azt a képet, amely a valóságról kialakulhatott volna bennünk pl. az atomokról.
Ez a helyzet.

Szólj hozzá!

Címkék: atom kvantummechanika atommodell

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr94156683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása