Akit Brüsszelbe szólít a kötelesség és a csokivásárlásnál több ideje van, feltétlenül látogasson ki a Heysel parkba és nézze meg az Atomiumot. Aki esetleg önszántából megy hosszabb időre Brüsszel (számomra nem túl vonzó) városába, az valószínűleg meg- és eltévedt.
A belga főváros egyik jelképét eredetileg az 1958-as világkiállításra építették azzal a céllal, hogy fél év után lebontják a látványosságot. Aztán olyan népszerű lett, hogy a város vezetése a megtartása mellett döntött. A 102 méter magas Atomium a tudomány egyik szimbóluma is egyben, amellett, hogy szépen feldobta a hűtőmágnes-bizniszt.

Az építmény a vas kristályrácsának elemi celláját ábrázolja. Ebből szép szerkezetből is látszik, hogy a vas belső szerkezete rendezett, a szimmetria pedig 11. parancsolatként lebeg Vasországban.
Picike bökkenő, hogy az Atomium 9 gömbje nem atomokat ábrázol.

A fémek belső szerkezete ugyanis olyan, hogy különféle szimmetrikus elrendezésben "ex-atomok" helyezkednek el. Amint csapatba verődnek a vasatomok, összekapaszkodásuk közben - nagyon önzetlenül - mindenki bedob a közösbe néhány elektront. Ennek nyomán ők már egy nagy fityiszt atomok. Ők ekkor már ionok (pozitív fémionok) a közös elektronok által körülzsongva. A vas esetében az ionok úgy helyezkednek el, ahogyan a képen is látszik, azaz egy képzeletbeli kocka sarkaiban és egy ion a közepén. A zsongó, villámgyors elektronok nem nagyon fontosak, mert ők teszik a fémet igazán fémmé. Ezt kár is tagadni kérem szépen.

Ez a képzeletbeli kocka sokszor ismételve a teljes szerkezetet, szebb nevén a kristályrácsot kiadja. Az ilyen sokszorozható "szimmetria-egységet" elemi cellának nevezzük. A fentebb hírbe hozott típus pedig a tércentrált köbös névre hallgat.

Aki szeretne elemi cellákat interaktívan nézegetni, az telepítse ezt a programot, majd kattintson ide. (IE kell hozzá.)

Az Atomium gömbjei (az alsók kivételével) látogathatók. A lift egyenesen a tetejére viszi a látogatót és az elemi cella pálcikáiban ereszkedhet alá mozgólépcsőn.
Érdekes, hogy az építményt, mint műalkotást szerzői jog védi, ezért halandók nem jelentethetnek meg egyszerűen fotókat az Atomiumról.

Az Atomiumot tehát a kukacos, kötekedő, kákániscsómótkereső ember inkább Kristályiumnak vagy Elemi celliumnak hívná. Az is érdekes, hogy a vas krisztályrácsára utaló objektum korábban alumíniumborítással rendelkezett és csak a 2006-ban véget ért rekonstrukció nyomán kapott fényes, vas... azaz acélruhát.

Ez a helyzet.

Csőcserélőnek lenni nagyon jó lehet. Igaz, szabi nem sok van, mert az ország összes szoláriumában állandóan, pont akkor, amikor ott járunk csőcsere van vagy pár másodperccel azelőtt volt.

A szoláriumokban levő, ultraibolya fényt (UV) kibocsátó fénycsövekről van szó.
Az ultraibolya fényt szemünk nem érzékeli, ezért ezekben a fénycsövekben egy normál fényforrás is van, hogy lássuk, ha éppen bőrünket macerálja.
Ha például az ultaibolya fény meghívnánk a szülinapunkra, akkor nem lenne annyi székünk, hogy mindenki leüljön. Ugyanis az UV a fénynek egy tartománya, és ezért nagyon-nagyon sokféle ultraibolya fény van. Ezek energiájukban különböznek egymástól, melyet a hullámhosszuk jelez (mértékegység a nm - nanométer = 10^-9 m). A szoláriumok mindig friss és ropogós fénycsövei főleg UV A sugarakat bocsátanak ki, melyek hullámhossza a 320-400 nm tartományba esik. Ezek, mértékkel fogyasztva nem oly veszélyesek, de a bőr nem lesz tőlük fiatalabb. Az UV B sugarak energiája nagyobb, hullámhosszuk 280-320 nm körül van. (Tegye fel a kezét, aki észrevette, hogy minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb az energia.) Ezek az UV-sugarak már igazán égetnek és bizony kapcsolatba hozhatók a bőrrák kockázatával.
A legveszélyesebb rokonokat ne hívjuk meg a partira. Ők az UV C, hullámhossztartományuk 200-280 nm. A legnagyobb energiájúak és a Nap sugaraiban találkozhatunk velük (szoliban nem), főleg amióta szegény ózonpajzsunk gyengélkedik.

Csőcsere előtt a fénycsövek hatásfoka csökken, ezért csőcsere után kevesebb időt kell odabenn tölteni az azonos hatás érdekében. Erősen kétséges azonban, hogy kell-e, érdemes-e odabenn a drága időt tölteni. Sok bőrgyógyász figyelmeztet arra,  hogy a bőr gyorsabb öregedésén kívül, betegségek (pl. bőrrák) kockázata is megnőhet. Óvatos a fogalmazás, mert mérni, kutatni kell még. (Például itt egy érdekes cikkecske magyar tudósoktól ínyenceknek.)

Ha valaki szereti a horrort, nem fontos szoláriumban körülnéznie. Elég, ha a strandon megnézi a sok pecsenyejelölt embert alacsony faktorú naptejük társaságában. A jól védő (magas faktorú) naptej és a jelenleg divatos bőrszín nincsenek beszélő viszonyban. Nem járnak össze. Ha egyik meglátja a másikat, átmegy az utca másik oldalára.
Bőrünk sír. Ha valaki hallaná bőrünk sikoltozását a napfényben vagy a szoliban, akkor olyasmit is kivehetne a jajveszékelésből, hogy a barnító krémekben a szervezetben is előforduló anyag található. Ez a bőrben levő fehérjékkel reakcióba lépve barna színt eredményez és nem káros.

Ez a helyzet.
 
A fotó Dale Miller alkotása a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Kérdés: Mi látható az iPod képernyőjén?


Embertársaink válaszában mind a mai napig szerepelni szokott, hogy ez bizony Mengyelejev híres táblázata, a periódusos rendszer. Pedig nem.
Nem adhatok teljes körű választ. Hosszú lenne. De néha visszatérek majd a tett helyszínére, ígérem.

A képen a kémiai elemek periódusos rendszerét látjuk. Pontosabban egy típust a sokféle közül. A táblázat tulajdonképpen egy szép listája az elemeknek. Azért szép, mert az elrendezés nem esztétikai alapokon nyugszik, hanem kőkemény természeti törvényeket fejez ki.

Rövid interjú Atom Elemér periódusos rendszer rajzolóval:

MI: Miért színes a periódusos rendszer?
AE: Nem mindig színes ám az öcsém. De ha színes, akkor másként színezem az első két oszlopot, a középső 4x10-es területet, a jobb oldalon levő nagy társaságot és az alsó fertályt. Ez a 4 különálló régió van a rendszerben.

MI: Nem lehetne valami tetszetősebb, mondjuk négyzet alakú rendszert rajzolni? Nem túl szimmetrikus ez így.
AE: Mengyelejev nevéhez fűződik a periodicitás törvényének a megalkotása. Eszerint, ha az elemeket sorba rendezzük, pl. elektronjaik növekvő száma szerint, akkor érdekes ismétlődéseket találunk a tulajdonságokban. A 3-as hasonlít a 11-es és a 19-esre is több szempontból. Az egymás alatt levő elemek tulajdonságai hasonlóak. Tetszik, nem tetszik, így beszédes.

MI: Mengyelejev már minden elemet ismert?
AE: A XIX. század második felében ez elég érdekes lett volna. Dimitrij barátunk az ismert elemek tulajdonságai alapján szuperbátran dolgozott. Olyan bátran szerkesztette a táblázatát, hogy üres helyeket hagyott ki a szerinte még fel nem fedezett elemeknek. Például a germániumnak is. Az ő rendszerei elvileg hasonlítanak az általam rajzolt periódusos rendszerekre, de nem lehet őket összetéveszteni.

MI: Mit jelentenek a sorszámok és a kisebb számok?
AE: Nos, szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál, ugyanis a sorszámok a rendszámok, melyek az elemek egy atomjában izgő-mozgó protonok és egyben elektronok számát jelzik. Például az oxigénnek 8 protonja és elektronja van.

MI: Mit jelentenek a régiók?
AE: A 4 régiót mezőnek hívjuk mi egymás között. Van s mező, p mező, valamint d- és f mező. A mezőkben olyan elemek edzőtáboroznak együtt, akiknek egy kicsit hasonlít az elektronszerkezetük. Emiatt a tulajdonságaik is. Például a nemfémek egy kupacban vannak.

MI: Ne vegye sértésnek, de nagyon csúnya, hogy alul két sorban külön sertepertélnek elemek. Nem lehetne ezt korrigálni, bátyám?
AE: Nézd fiam! Megértem az aggodalmad. A két sornyi elem a lantanidák és az aktinidák, melyek helye valójában az 57. és 72., valamint a 89. és a 109. elemek között lenne. Oda is rajzolhattam volna, de akkor olyan széles lenne a periódusos rendszer, hogy alig férne el a papíron. Persze, ez ízlés dolga. A holland nebulók ezt nézegetik az isiben.

MI: Nem is zavarjuk tovább. Utolsó kérdésünk, hogy min dolgozik most?
AE: Sokan azt hiszik, hogy csak egyféle periódusos rendszer létezik. Ha így lenne, halálra unnám magam. Magad is megnézheted, milyen jópofa megjelenítések vannak, ha letöltöd őket a webrű'. Pl. innen: http://www.wou.edu/las/physci/ch412/alttable.htm.

Ennyit tudtunk mára kicsikarni Elemér bácsitól. Az elfoglalt szaki mikrofonon kívül még ajánlott egy hasznos linket is: http://www.webelements.com/webelements/scholar/.

Ez a helyzet.

A fotó FHKE műve és a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.