A szoláriumokban levő, ultraibolya fényt (UV) kibocsátó fénycsövekről van szó.
Az ultraibolya fényt szemünk nem érzékeli, ezért ezekben a fénycsövekben egy normál fényforrás is van, hogy lássuk, ha éppen bőrünket macerálja.
Ha például az ultaibolya fény meghívnánk a szülinapunkra, akkor nem lenne annyi székünk, hogy mindenki leüljön. Ugyanis az UV a fénynek egy tartománya, és ezért nagyon-nagyon sokféle ultraibolya fény van. Ezek energiájukban különböznek egymástól, melyet a hullámhosszuk jelez (mértékegység a nm - nanométer = 10-9 m). A szoláriumok mindig friss és ropogós fénycsövei főleg UV A sugarakat bocsátanak ki, melyek hullámhossza a

A legveszélyesebb rokonokat ne hívjuk meg a partira. Ők az UV C, hullámhossztartományuk 200-280 nm. A legnagyobb energiájúak és a Nap sugaraiban találkozhatunk velük (szoliban nem), főleg amióta szegény ózonpajzsunk gyengélkedik.
Csőcsere előtt a fénycsövek hatásfoka csökken, ezért csőcsere után kevesebb időt kell odabenn tölteni az azonos hatás érdekében. Erősen kétséges azonban, hogy kell-e, érdemes-e o

Ha valaki szereti a horrort, nem fontos szoláriumban körülnéznie. Elég, ha a strandon megnézi a sok pecsenyejelölt embert alacsony faktorú naptejük társaságában. A jól védő (magas faktorú) naptej és a jelenleg divatos bőrszín nincsenek beszélő viszonyban. Nem járnak össze. Ha egyik meglátja a másikat, átmegy az utca másik oldalára.
Bőrünk sír. Ha valaki hallaná bőrünk sikoltozását a napfényben vagy a szoliban, akkor olyasmit is kivehetne a jajveszékelésből, hogy a barnító krémekben a szervezetben is előforduló anyag található. Ez a bőrben levő fehérjékkel reakcióba lépve barna színt eredményez és nem káros.
Ez a helyzet.
A fotó Dale Miller alkotása a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Hozzászólások