A munkahelyemen egész nap gőzben ülök. Pedig nem a Gellért-fürdőben keresem meg a kenyerem javát. Őszinte leszek. Te is gőzben vagy egész nap.
A vízgőz ugyanis színtelen, légnemű anyag. Ráadásul a folyadékok (pl. a víz) minden hőmérsékleten párolognak, ráadásul az emberek testén levő nedvek is párolognak, ráadásul állandóan. Ez gáz, vagyis csak gőz. (Ez nem vicc.)

Amikor az ember a gőzfürdőben van, vagy zuhanyfülkében tölti drága idejét a forró víz alatt, úgy mondjuk gőzben van. Pedig nem. Vagyis igen, de a ködhöz vagy füsthöz hasonló képződmény nem a gőz.
A képen látható gőzmozdony kiengedte a gőzt, mely a hidegebb levegőben levő pici porszemcsékre kicsapódott és fehér felhőcskék módjára ficánkol. A zuhanyfülkében vagy a fürdőben sem a gőzt látjuk, hanem a gőzből kicsapódott vizet.
Amikor vizet forralunk, egy jó ideig nem látjuk az egyre fürgébben távozó vízgőzt. Ha odatesszük a kezünket az útjába, meg is van a bizonyság.
A gőz nem gáz. A gáz sem gőz. Fentebb sem tréfálkozás okán hoztam őket szóba. A gőz ugyanis abban különbözik rokonától, hogy nyomás alatt cseppfolyóssá tehető. Ekkor ugyanis fehér köpenyben, szigorú tekintettel, olyan közel kényszerítjük a részecskéket, hogy az már maga a folyadékállapot. A PB-gázt (propán-bután) is folyadékállapotban tárolják a palackban, mert így sokkal (nagyon sokkal) kevesebb helyet foglal.
A gáz kinőtte gőzkorát és egy bizonyos hőmérsékletnél melegebb lévén már nem cseppfolyósítható. Ez a (neve szerint kritikus) hőmérséklet az anyagra jellemző, de függ a nyomástól is. A gőz még bevállalja, a gáz nem. Hiába, ilyen a nagykorúság.

Ez a helyzet.

A fényképen a nagycenki Széchenyi Múzeumvasút András nevű mozdonya látható. Ajánlom mindenkinek az utazást.

Képzeljük el, hogy nagyon picik vagyunk és egy kémcsőben ülünk. Nem könnyű, elimerem. A kémcsőben akármilyen anyag is van, ott akkora a jövés-menés, mint a Vörösmarty-téren. A molekulák ezrével nyüzsögnek, mint a turisták az említett téren.
Na, most az ilyen tereken rajzolók is ülnek és pénzmag ellenében ügyködnek. A kémcsőben ezek a rajzolók nem élnének meg.

A molekulákat nem lehet lerajzolni. Amikor az ember molekulát szeretne rajzolni, modellezi a világ dolgait, hogy abból következteseket vonjon le. Felnőtteket hoztam abba a helyzetbe, hogy rajzoljanak molekulákat. Így készültek a múlt kémiaóráinak alább látható lenyomatai.


A molekulák ábrázolásának egyik legelterjedtebb módját látjuk. Ez a gömb-pálcika modell. Az atomok a gombócok és a köztük levő kötések a vonalak.
A rajzon levő molekula valószínűleg a Sziget fesztiválon van épp, mert erősen vonagló hatást kelt a geometria rovására. Ez azonban nem baj, mert a molekulák borzasztó hiperaktívak és rezegnek, mocorognak.





A szerző egy híres molekulára gondolt, amikor munkáját elkészítette. A gondolatból aztán nem lett valóság, de a rajzot a fullerén molekula metaforájának tekinthetjük.
A fullerén (C₆₀) 60 darab szénatomot tartalmaz és úgy néz ki, mint egy focilabda. A fizika tankönyvek nem mind írnak róla, úgy tesznek, mintha a szénnek csak két allotróp módosulata lenne, a grafit és gyémánt. A kémiatanárok nagyon szeretik, mert érdekes, szép, jópofa és 1996-ban Nobel-díjat is adtak érte.

E rajz egy kémiadolgozatban nagyon szépen mutatna és pontokat is érne. Nem mást látunk, kedves nézőink, mint a vízmolekula, ún. térkitöltős modelljét. A szerző ügyesen érzékeltette, hogy a 2 hidrogénatom miként helyzkedik el és a H₂O V alakját is megmutatta. Az oxigénatom kellemes rasztermintája kiemeli őt a két (a valóságban kisebb) hidrogénatom kissé unalmas társaságából. Ennek a rajznak van egy kissé ellazultabb párja is.



Az atomi szerelem pillanatait láthatjuk. Két atom frigye a kovalens kötés, melyben a közeledéshez az elektronok közössé válása is társul. Ráadásul kialakul egy olyan közös elektronfelhő, melyben már nem tudja a kutya sem, hogy melyik elektron honnan jött. (Ez az elektronok tanuvédelmi programja.)



A rajz sokmindenre hasonlít. De nem egy meteorit becsapódási helyét  látjuk. Azt hiszem, hogy a benzol molekulája hagyott mély nyomot, mely valójában szabályos hatszög alakú.
A kémiatanárok ezt a rákkeltő vegyületet nagyon szeretik, mert az aromás vegyületek világának ő a szóvivője. Ráadásul a szerkezetét Kekulé állítólag megálmodta.





A képen egy kakukktojás látható. Vagyis nem is. A képen a szerző egy sok atomból álló szerkezetet akart ábrázolni. Ezt atomrácsnak hívják. Ebben az esetben is több atom lép egymással kapcsolatba félreérthetetlen helyzetben, de ezt már nem nevezhetjük molekulának. Ezért kakukktojás a rajz.



Ne kerülgessük a kását! Érdekes nyomok maradnak az emberben az egykori kémiaórákból. Jó lenne tudni, ezek mennyiben rajz-emlékek és mennyiben a világot építő részecskékről alkotott kép épkézláb megnyilvánulásai.

Ez a helyzet.

Kellemes és érdekes időtöltést ajánlok. "Nem csak középiskolásoknak" címkével indul két tudományos előadássorozat, s nem is akárhol.
Az Alkímia ma a kémiára, míg Az atomoktól a csillagokig a fizikára fókuszál az ELTE Természettudományi Karán a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Az előadások csütörtökönként 17 órától és egyik héten az egyik, a másik héten a másik tematika áll a középpontban a 0.83-as számú (Eötvös) előadóban.

Elfoglalt, rohanó, számítógép-orientáltak itt letölthetik a naptárbejegyzést és azonnal beugraszthatják a programot Outlookjukba vagy más naptárkezelőjükbe.

• Alkímia ma (vcs, ics)
  
• Az atomoktól a csillagokig (vcs, ics)

Aki kicsit ráér, itt is elolvashatja a témákat, de az előadássorozat weblapján minden előadás kivonata is szerepel.

ALKÍMIA MA
Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával

A 2007/2008-as tanév programja

szept. 20. - Náray-Szabó Gábor: A molekulák harmóniája
okt. 4. - Dibó Gábor: A pattogatott kukoricától a vegyületkönyvtárakig
okt. 18. - Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: az NMR spektroszkópia
nov. 15. - Tarczay György: Kémia a csillagok között
nov. 29. - Orbán Miklós: Egzotikus kémiai jelenségek
dec. 13. - Turányi Tamás: Miről beszél a gyertya lángja? Az égés kémiája 150 évvel Faraday után
jan. 10. - Riedel Miklós: Kémiai kalandozás képtárakban
jan. 24. - Homonnay Zoltán: Vegyelemzés százmillió kilométer távolságból: a Mössbauer-spektroszkópia csodája
febr. 7. - Rohonczy János: A chipgyártás vegyész szemmel
febr. 21. - Fogarasi Géza: Számítógéppel a molekulák nyomában
márc. 6. - Horváth István Tamás: Zöld kémia
ápr. 3. - Császár Attila: A földi üvegházhatás
ápr. 17. - Sinkó Katalin: Aerogél, a megszilárdult füst

Az előadásokat kísérleti bemutatók, tűzijáték (2007. december 13.), szagkiállítás (2008. január 10.), kvíz és egyéb meglepetések kísérik.

AZ ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG
Közérthető fizika, nemcsak középiskolásoknak

A 2007/2008-as tanév programja

szept. 27. - Fodor Zoltán: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban
okt. 11. - Csörgő Tamás: Magyarok Amerikában – Forró nyomon az Ősanyag nyomában
okt. 25. - Groma István: Virtuális anyag!?, Valóság?
nov. 8. - Frei Zsolt: A gravitációs hullámok kutatása földi és űreszközökkel
nov. 22. - Geszti Tamás: A szép és hasznos kvantummechanika
dec. 6. - Sólyom Jenő: Szupravezetés
dec. 20. - Veres Gábor: Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei? 
jan. 3. - Dávid Gyula: Az Univerzum jövője
jan. 17. - Csabai István: Virtuális Obszervatóriumok
jan. 31. - Lendvai János: Csodálatos anyagok
feb. 14. - Csótó Attila: Alapvető fizikai állandók, és lehetséges változásuk
feb. 28. - Domokos Péter: Hideg atomok
márc. 13. - Sándor Zsolt: Exobolygó-rendszerek kialakulása és korai fejlődése
márc. 27. - Lévai Péter: Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban
ápr. 10. - Horváth Viktor: A turbulencia világa

Aki eddig azt hitte, hogy a fent említett híd fent említett hídfőjénél a Zöld Pardon a legérdekesebb hely, annak most leeshet az álla.

Ez a helyzet.