Képzeljük el, hogy nagyon picik vagyunk és egy kémcsőben ülünk. Nem könnyű, elimerem. A kémcsőben akármilyen anyag is van, ott akkora a jövés-menés, mint a Vörösmarty-téren. A molekulák ezrével nyüzsögnek, mint a turisták az említett téren.
Na, most az ilyen tereken rajzolók is ülnek és pénzmag ellenében ügyködnek. A kémcsőben ezek a rajzolók nem élnének meg.

A molekulákat nem lehet lerajzolni. Amikor az ember molekulát szeretne rajzolni, modellezi a világ dolgait, hogy abból következteseket vonjon le. Felnőtteket hoztam abba a helyzetbe, hogy rajzoljanak molekulákat. Így készültek a múlt kémiaóráinak alább látható lenyomatai.


A molekulák ábrázolásának egyik legelterjedtebb módját látjuk. Ez a gömb-pálcika modell. Az atomok a gombócok és a köztük levő kötések a vonalak.
A rajzon levő molekula valószínűleg a Sziget fesztiválon van épp, mert erősen vonagló hatást kelt a geometria rovására. Ez azonban nem baj, mert a molekulák borzasztó hiperaktívak és rezegnek, mocorognak.





A szerző egy híres molekulára gondolt, amikor munkáját elkészítette. A gondolatból aztán nem lett valóság, de a rajzot a fullerén molekula metaforájának tekinthetjük.
A fullerén (C₆₀) 60 darab szénatomot tartalmaz és úgy néz ki, mint egy focilabda. A fizika tankönyvek nem mind írnak róla, úgy tesznek, mintha a szénnek csak két allotróp módosulata lenne, a grafit és gyémánt. A kémiatanárok nagyon szeretik, mert érdekes, szép, jópofa és 1996-ban Nobel-díjat is adtak érte.

E rajz egy kémiadolgozatban nagyon szépen mutatna és pontokat is érne. Nem mást látunk, kedves nézőink, mint a vízmolekula, ún. térkitöltős modelljét. A szerző ügyesen érzékeltette, hogy a 2 hidrogénatom miként helyzkedik el és a H₂O V alakját is megmutatta. Az oxigénatom kellemes rasztermintája kiemeli őt a két (a valóságban kisebb) hidrogénatom kissé unalmas társaságából. Ennek a rajznak van egy kissé ellazultabb párja is.



Az atomi szerelem pillanatait láthatjuk. Két atom frigye a kovalens kötés, melyben a közeledéshez az elektronok közössé válása is társul. Ráadásul kialakul egy olyan közös elektronfelhő, melyben már nem tudja a kutya sem, hogy melyik elektron honnan jött. (Ez az elektronok tanuvédelmi programja.)



A rajz sokmindenre hasonlít. De nem egy meteorit becsapódási helyét  látjuk. Azt hiszem, hogy a benzol molekulája hagyott mély nyomot, mely valójában szabályos hatszög alakú.
A kémiatanárok ezt a rákkeltő vegyületet nagyon szeretik, mert az aromás vegyületek világának ő a szóvivője. Ráadásul a szerkezetét Kekulé állítólag megálmodta.





A képen egy kakukktojás látható. Vagyis nem is. A képen a szerző egy sok atomból álló szerkezetet akart ábrázolni. Ezt atomrácsnak hívják. Ebben az esetben is több atom lép egymással kapcsolatba félreérthetetlen helyzetben, de ezt már nem nevezhetjük molekulának. Ezért kakukktojás a rajz.



Ne kerülgessük a kását! Érdekes nyomok maradnak az emberben az egykori kémiaórákból. Jó lenne tudni, ezek mennyiben rajz-emlékek és mennyiben a világot építő részecskékről alkotott kép épkézláb megnyilvánulásai.

Ez a helyzet.