— Halló, itt a Tűzoltóság!
— Itt Kovácsné beszélek az egyetemről, jöjjenek gyorsan, mert sósav árasztotta el a labort a negyediken!
— Kezicsókolom, tessenek megnyugodni, nincs semmi baj. Tessenek jó bő vízzel felmosni!
— Jaj, de nem lehet odamenni, a palackból minden kijött.
— Mi van ráírva a palackra?
— Az van ráírva, hogy hácéel (HCl).
— Asszonyom, azonnal mondja a címet, küldöm a kollégákat! Maradéktalanul hagyják el a szintet!
Ez a történet egy városi legenda, de akár igaz is lehetne, nem is fontos. Az iskola nem azért van, hogy ott mindenfélét a gyermekek fejébe tömjenek. Nem is férne el. Sokminden le is marad erről a tömött "vonatról".
A sósav például egy olyan anyag, mely számos háztartásban vesz részt a tisztításban és a vízkőoldásban (utóbbi gond, de most mindegy). A háztartási sósavval bárki találkozhat, mi is felkerestünk néhány flakont egy vegyiárut forgalmazó boltban (két betű).
Mi: — Jónapot, jónapot! Hogyvagyunk, hogyvagyunk?
Sósav: — Ó, ó. Jól vagyunk, jól vagyunk. Mondja csak, baj lenne, ha én mindent csak egyszer mondanék? A kupakom is elfárad a sok beszédtől.
Mi: — Elnézést a zavarásért kedves sósav, de a vegyi anyagokról készítünk egy összeállítást az egyik sztármagazinba és szeretnénk, ha a nézők megismernék Önt.
Sósav: — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! Én ugyanis az ismeretlen ismerős vagyok. Csoda, hogy anti-formatervezett, színmentes, csúnya grafikájú, uncsi betűtípussal teleírt flakonom felkeltette a figyelmedet.
Mi: — Ne szerénykedjen, hiszen magát sokan ismerik.
Sósav: — Ez igaz, aranyoskám, de azért az utcán nem ismernének meg. Maguk is állandóan hibásan írják le a nevemet.
Mi: — Jaj, ne tessék haragudni, de mindig rosszak voltunk kémiából és hiányoztunk is sokat és humán beállítottságúak is vagyunk rettenet módon.
Sósav: — Na, igen.
Mi: — Kedves HCl néni...
Sósav: — (felsír)
Mi: — Jaj, néni. De hát mi a baj.
Sósav: — Én deb hácéel vagyok... (szipog), hanem hácéel oldat...
Mi: — Ne tessék sírni, az a pár betű nem számít, ez ugyanaz, nem?
Sósav: — Öcsisajt! Mielőtt a médiában elhelyezkedtél, nem tanultál olyasmit, hogy minden betű számít? HCl a nagybátyám és ő gáz!
Mi: — Ez nagy gáz?
Sósav: — Az bizony. A HCl (ejtsd: hidrogén-klorid) egy gáz és a közelünkben is van. De ne is kukkolj, mert nem fogod észrevenni. Színtelen, de szúrós szagú és mérgező.
Mi: — És akkor sósav néni?
Sósav: — Öcsém, én a HCl (ejtsd: hidrogén-klorid) vizes oldata vagyok. Nevem sósav. Én is szúrós szagú vagyok és mérgező is. És most mérges is! Nem vagyok azonos a nagybátyámmal, bár a rokonságot nem tagadom.
Kedves nézőink! Önök rövid riportot láttak a drogériából, ahol sósavhidrogénkloridgáz vagy folyadék vagy nénivel beszéltem. Öcsi Sajt, Hácéel Klub, Budapest.
Ez a helyzet (gáz).
Tudománylesés a National Gallery-ben
2008.01.24. 21:48 :: H2SO4
A képtárak látogatói legalább olyan sokfélék, mint amennyi molekula bolyong a festmények között. Mindenki más szemüvegen keresztül nézelődik. Igaz, hogy a hozzáértők és a művészettörténészek szemüvege az adu ász.
Az én szemüvegem egy tök alsó, mivel nem értek a festészethez, de ami szép, az mindenkit megillet. Azt nem tudom, hogy hány olyan alak téved be évente a londoni National Gallery-be, aki tudományos érdekességeket figyel a vásznakon, de mindegy is. Én nemrégiben, egy szeles napon, egy fővel növeltem ezt a statisztikát.
A festményeken felbukkanó tudományos érdekességekről nagyszerű tanárom, Riedel Miklós cikkeit, előadásait ajánlom. Először javaslom megnézni a Kémiai kalandozás képtárakban c. előadás diáit, illetve ezt az abstractot. (Papíron a Természet Világa különszámát ajánlom.) Ezekből kiderül, hogy micsoda izgalmas dolog tudományos szemmel nézni a festményeket. Az én alább folytatódó bejegyzésem ezekhez képest egy zárójeles megjegyzés! Tényleg.
A National Gallery nagyon jó múzeum. Ez nem ritka Londonban, csak úgy jelzem. Különösen tetszik az a lehetőség, hogy a látogatás elején, végén, illetve közben meg lehet nézni számítógépen a kollekciót és róluk mindenféle kapcsolódó információt.
Claude-Oscar Monet 1869-ben festette Fürdőzők La Grenouillère-ben című képet.
Ezt a képet nagyon sokáig lehet és érdemes nézni. A vízhullámok, vagyis azok impressziója érdekes. A festmény jobb oldalán látszik, hogy a hullámok merőlegesek a csónakok oldalára. Ez azért furcsa, mert azok bizonyára mozognak és hullámokat keltenek, melyek találkoznak a többi hullámmal. Az is lehet, hogy a szél a tettes, mert szélben alakulnak ki ilyen egyenes hullámok. A fürdőzők nem moccannak, mert ha azt tennék, az nagyon elrontaná ezt a hullámzást.
Joseph Wright of Derby festette az alábbi képet 1768-ban. Szerencsére elhelyeztek egy néhány bőrfotelt előtte a múzeumban, mert nagyon sok részletet érdemes megnézni rajta.
A kép főmotívuma egy üveggömb, melyből kiszivattyúzzák a levegőt és így a fehér kismadár elpusztul (majd). A kislány nem is néz oda és jól teszi, mert a vákuumban nincs, ami a madárkában levő belső nyomást ellensúlyozza. A légritkítást a vörösruhás filozófus (a XVIII. században vagyunk, nem ma!) végzi a jobb kezénél levő géppel.
A szobában két fényforrás van. Az egyik egy gyertya az asztalon levő üvegpohár mögött és a fiú által beengedett holdfény. A pohárban láthatunk egy fénytörést is egy szívószálhoz hasonló pálca jóvoltából. Nem tudom, hogy a pohárban milyen nedű van, de egy kis koponyával dobta fel a szerző az italt. Vannak tárgyak, amelyekről nem tudtam kideríteni, hogy mik. Ötleteket szívesen látok.
Ezen a festményen a Salisbury-i katedrális látható. Ez John Constable műve 1831-ből.
Ő többször festett szivárványt, de állítólag felhőben is nagyon jó. Igazából az én figyelmem a szivárványon tapadt meg. Színei meglehetősen redukáltak, inkább egy hosszú, francia lobogóra emlékeztet. A kék árnyalatok a valóságban nem látszanak ilyen intenzíven, a sárga és a zöld inkább.
A szivárvány megjelenéséhez egy fontos szereplőre is szükség van. Nem más ez, mint a Nap.
Az ő jelenlétére nincs utalás a sötét képen. A szivárvány mögötti felhők is rendkívül markánsak, amely a látvány rovására szokott menni.
A téma megasztárja Hans Holbein A követek c. alkotása 1533-ból. Erről a festményről az Élet és Tudományban is olvasható egy érdekes cikk.
A bal oldali alak mellett egy éggömb látható. Ennek érdekessége, hogy a beállított helyzet alapján július 12-e 14 óra 40 perc van mégpedig Rómában.
Sok egyéb eszköz is van a képen, melyek mind szimbolikus jelentőségűek.
A festmény alsó részén látható fehér folt nem szkennelési hiba, hanem egy furcsa, oda nem illő tárgy. Ez a folt egy koponya perspektívája. A koponya képe az egyik oldalról nézve látszik igazán.
El kell menni a képtárakba és sok szép, érdekes dolgot láthatunk még egy tök alsó szintű, tudományos szemüvegen keresztül is.
Ez a helyzet.
Az én szemüvegem egy tök alsó, mivel nem értek a festészethez, de ami szép, az mindenkit megillet. Azt nem tudom, hogy hány olyan alak téved be évente a londoni National Gallery-be, aki tudományos érdekességeket figyel a vásznakon, de mindegy is. Én nemrégiben, egy szeles napon, egy fővel növeltem ezt a statisztikát.
A festményeken felbukkanó tudományos érdekességekről nagyszerű tanárom, Riedel Miklós cikkeit, előadásait ajánlom. Először javaslom megnézni a Kémiai kalandozás képtárakban c. előadás diáit, illetve ezt az abstractot. (Papíron a Természet Világa különszámát ajánlom.) Ezekből kiderül, hogy micsoda izgalmas dolog tudományos szemmel nézni a festményeket. Az én alább folytatódó bejegyzésem ezekhez képest egy zárójeles megjegyzés! Tényleg.
A National Gallery nagyon jó múzeum. Ez nem ritka Londonban, csak úgy jelzem. Különösen tetszik az a lehetőség, hogy a látogatás elején, végén, illetve közben meg lehet nézni számítógépen a kollekciót és róluk mindenféle kapcsolódó információt.
Claude-Oscar Monet 1869-ben festette Fürdőzők La Grenouillère-ben című képet.
Ezt a képet nagyon sokáig lehet és érdemes nézni. A vízhullámok, vagyis azok impressziója érdekes. A festmény jobb oldalán látszik, hogy a hullámok merőlegesek a csónakok oldalára. Ez azért furcsa, mert azok bizonyára mozognak és hullámokat keltenek, melyek találkoznak a többi hullámmal. Az is lehet, hogy a szél a tettes, mert szélben alakulnak ki ilyen egyenes hullámok. A fürdőzők nem moccannak, mert ha azt tennék, az nagyon elrontaná ezt a hullámzást.
Joseph Wright of Derby festette az alábbi képet 1768-ban. Szerencsére elhelyeztek egy néhány bőrfotelt előtte a múzeumban, mert nagyon sok részletet érdemes megnézni rajta.
A kép főmotívuma egy üveggömb, melyből kiszivattyúzzák a levegőt és így a fehér kismadár elpusztul (majd). A kislány nem is néz oda és jól teszi, mert a vákuumban nincs, ami a madárkában levő belső nyomást ellensúlyozza. A légritkítást a vörösruhás filozófus (a XVIII. században vagyunk, nem ma!) végzi a jobb kezénél levő géppel.
A szobában két fényforrás van. Az egyik egy gyertya az asztalon levő üvegpohár mögött és a fiú által beengedett holdfény. A pohárban láthatunk egy fénytörést is egy szívószálhoz hasonló pálca jóvoltából. Nem tudom, hogy a pohárban milyen nedű van, de egy kis koponyával dobta fel a szerző az italt. Vannak tárgyak, amelyekről nem tudtam kideríteni, hogy mik. Ötleteket szívesen látok.
Ezen a festményen a Salisbury-i katedrális látható. Ez John Constable műve 1831-ből.
Ő többször festett szivárványt, de állítólag felhőben is nagyon jó. Igazából az én figyelmem a szivárványon tapadt meg. Színei meglehetősen redukáltak, inkább egy hosszú, francia lobogóra emlékeztet. A kék árnyalatok a valóságban nem látszanak ilyen intenzíven, a sárga és a zöld inkább.
A szivárvány megjelenéséhez egy fontos szereplőre is szükség van. Nem más ez, mint a Nap.
Az ő jelenlétére nincs utalás a sötét képen. A szivárvány mögötti felhők is rendkívül markánsak, amely a látvány rovására szokott menni.
A téma megasztárja Hans Holbein A követek c. alkotása 1533-ból. Erről a festményről az Élet és Tudományban is olvasható egy érdekes cikk.
A bal oldali alak mellett egy éggömb látható. Ennek érdekessége, hogy a beállított helyzet alapján július 12-e 14 óra 40 perc van mégpedig Rómában.
Sok egyéb eszköz is van a képen, melyek mind szimbolikus jelentőségűek.
A festmény alsó részén látható fehér folt nem szkennelési hiba, hanem egy furcsa, oda nem illő tárgy. Ez a folt egy koponya perspektívája. A koponya képe az egyik oldalról nézve látszik igazán.
El kell menni a képtárakba és sok szép, érdekes dolgot láthatunk még egy tök alsó szintű, tudományos szemüvegen keresztül is.
Ez a helyzet.
Szólj hozzá!
Címkék: festmény művészet hullám szivárvány vákuum fénytörés
Namiez a XVIII. századból - kérdések és válaszok
2008.01.08. 23:08 :: H2SO4
200 évvel ezelőtt is tanultak fizikát az ifjak. Ma is előfordul az ilyesmi. Ma a londoni Science Museumban jártam és a friss termésből mutatnék öt fotográfiát. Mindegyik olyan tárgyat ábrázol, melyet a XVIII. században használtak az oktatásban.
Első fotó
Ez a tárgy fémből készült. A baloldali fehér valami papírból van.
Annyit elárulok, hogy 1790-ben találta fel egy úriember. (Bár nem ismertem személyesen, lehet, hogy gaz volt ő.)
Mire szolgált ez az eszköz?
Ez a tárgy az ún. Coventry-féle higrométer, vagyis páratartalmat mért. Az eszközt 1790 körül készítette George Adams John Coventry ötlete alapján.
A bal oldalon levő papír egyre nehezebb, ahogy a páratartalom növekszik, ezért a mutató feljebb emelkedik.
Második fotó
A képen egy befőttes üvegre hasonlító tárgy van, de mégsem az. Nem is minden része olyan, mint a kovászos uborka otthonának.
Belül egy fémből készült tárgy van.
Mire használták a tárgyat? Mit mutattak meg/be a segítségével?
A hang a levegő rezgése nyomán jön létre. Sűrűsödések és ritkulások sorozata. Levegő nélkül a hang sem terjed. A képen egy csengőt látunk egy üvegharang alatt. Ha kiszivattyúzzuk a levegőt, akkor a vákuum miatt nem halljuk a csengő hangját.
Negyedik fotó
Mik lehetnek ezek?
Első fotó
Ez a tárgy fémből készült. A baloldali fehér valami papírból van.
Annyit elárulok, hogy 1790-ben találta fel egy úriember. (Bár nem ismertem személyesen, lehet, hogy gaz volt ő.)
Mire szolgált ez az eszköz?
Ez a tárgy az ún. Coventry-féle higrométer, vagyis páratartalmat mért. Az eszközt 1790 körül készítette George Adams John Coventry ötlete alapján.
A bal oldalon levő papír egyre nehezebb, ahogy a páratartalom növekszik, ezért a mutató feljebb emelkedik.
Második fotó
Ez a tárgy fából készült, kb. 30-40 centiméter hosszú és a vékony vonalak fonalak.
Mit ábrázol ez a tárgy? Mire használták?
Ez egy korabeli demonstrációs eszköz. Tükrök és lencsék képalkotása tanulmányozható rajta. A zsinórok a nevezetes sugármeneteket jelölik. Ma ilyen szimulációt használunk erre (JAVA kell hozzá).
Harmadik fotó
Mit ábrázol ez a tárgy? Mire használták?
Ez egy korabeli demonstrációs eszköz. Tükrök és lencsék képalkotása tanulmányozható rajta. A zsinórok a nevezetes sugármeneteket jelölik. Ma ilyen szimulációt használunk erre (JAVA kell hozzá).
Harmadik fotó
A képen egy befőttes üvegre hasonlító tárgy van, de mégsem az. Nem is minden része olyan, mint a kovászos uborka otthonának.
Belül egy fémből készült tárgy van.
Mire használták a tárgyat? Mit mutattak meg/be a segítségével?
A hang a levegő rezgése nyomán jön létre. Sűrűsödések és ritkulások sorozata. Levegő nélkül a hang sem terjed. A képen egy csengőt látunk egy üvegharang alatt. Ha kiszivattyúzzuk a levegőt, akkor a vákuum miatt nem halljuk a csengő hangját.
Negyedik fotó
Ilyen tárgyat ma is láthatunk az öreg, iskolai szertárakban. De könnyen készíthetünk ilyen vicces tárgyat magunk is. Elárulom, hogy az SDT-ben is van róla ismertető.
Mire szolgált ez a tárgy már a XVIII. században is?
Ez a test a lejtőn felfelé gördül. A kettőskúp súlypontja mindig alacsonyabbra kerül a lejtő tetején. A jelenség érdekes és nem is olyan egyszerű. Az SDT-ben található erről egy egész foglalkozás.
Ötödik fotó
Mire szolgált ez a tárgy már a XVIII. században is?
Ez a test a lejtőn felfelé gördül. A kettőskúp súlypontja mindig alacsonyabbra kerül a lejtő tetején. A jelenség érdekes és nem is olyan egyszerű. Az SDT-ben található erről egy egész foglalkozás.
Ötödik fotó
Ez nem nehéz feladvány, hanem inkább könnyű. A tárgy fémből készült és jelen állapotában egy asztalon is elfér, bezzeg...
Mit mutattak be ezzel a tárggyal a tanárok ősei?
Bizony ez egy gőzgép modellje. Abban az időszakban a gőzgép számított a minden gép lelkének. Ma már elterjedtek a belső égésű motorok és a villanymotorok is.
Azonban a gőz sem bújt el örökre a tudománytörténeti könyvekbe. Ma is építenek olyan autókat, melyeket gőzzel hajtanak.
Érdekes látni, hogy a XVIII. században nagyon-nagyon sok olyasmit tanultak az ifjú emberek, mint ma. Jópofa lenne ha egy akkori diák és egy mai beszélgetne a tudományról. Vajon értenék egymást? Aligha. És nem csak a nyelv miatt. :-)
Ez a helyzet.
Mit mutattak be ezzel a tárggyal a tanárok ősei?
Bizony ez egy gőzgép modellje. Abban az időszakban a gőzgép számított a minden gép lelkének. Ma már elterjedtek a belső égésű motorok és a villanymotorok is.
Azonban a gőz sem bújt el örökre a tudománytörténeti könyvekbe. Ma is építenek olyan autókat, melyeket gőzzel hajtanak.
Érdekes látni, hogy a XVIII. században nagyon-nagyon sok olyasmit tanultak az ifjú emberek, mint ma. Jópofa lenne ha egy akkori diák és egy mai beszélgetne a tudományról. Vajon értenék egymást? Aligha. És nem csak a nyelv miatt. :-)
Ez a helyzet.
Hozzászólások