H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Okos zoknik

2010.02.06. 19:59 :: H2SO4

Az űrhajósoknak nincs egy nyugodt, intim pillanata. Houston és mások is árgus szemekkel figyelik őket, persze az ő érdekükben is. Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrégiben egy 200 ezer eurós megállapodást kötött egy dán céggel intelligens zoknik kifejlesztésére. A 1,5 éves együttműködés eredményeként az űrhajósok olyan zoknikat kapnak, amelyekbe szenzorokat és EMG (electromyographia) műszert építenek. Az intelligens ruhadarab információkat szolgáltat a vér oxigénszintjéről, az izmok állapotáról a földi irányításnak, de kijelzők segítségével a zokni is világít, ha gond van.

credit: Ohmatex
 
A Ohmatex nevű cég által gyártott, okos fuszekli alapanyaga egy olyan textil, melynek fonala valójában egy, az emberi hajszálnál is vékonyabb elektromosan vezető huzal. A fonal belseje egy 40 mikrométer vastag rézszál, ezt 0,8 mikron vastag ezüstréteg borítja és kívül még egy néhány mikrométer vastagságú poliészter bevonat is van. A szövés-fonás valószínűleg bonyolultabb egy ilyen alapanyag esetében, mivel a textil egyben áramköröket is tartalmaz.
 
vezető textilek (credit: Ohmatex)
 
Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de az én ruhadarabjaim nagyon buták. Csak úgy vannak, nem úgy mint például az, amelyik melegben összehúzódik, hidegben kitágul. Pedig ezen a területen is olyan fejlesztések vannak, hogy lassan a sapka amint észreveszi, hogy esni kezd a hó, szól a bakancsnak, hogy bökje oldalba a zoknit, hogy emelje meg a hőmérsékletet. Ezt látva, a kabát lezárja a szabadon levő végeket, hogy ne szökjenek be a hópelyhek. A sál sem rest, mivel folyamatosan méri a hőmérsékletet és irányítja a nadrág és a zokni munkáját. (Ebből néha egy kis feszültség is van, de a pulóver vigyáz a rendre.) A nadrág kapcsolja be a bakancs alsó részén levő, csúszásgátló anyagot gyártó nano-vegyiüzemet. Azon lehetne gondolkodni, hogy ki lapátolja el a sok havat…
 
mindenféle, korszerű textil
 
Valószínűleg ezt a blogot nagyon kevés űrhajós olvassa, de a horgászoknak is jó hírrel szolgál a fentebb említett dán cég, mivel egy másik projektben nekik készítenek okos zoknikat, beépített GPS-vevővel. Gondolom, ezekhez a zoknikhoz jár egy hal-képgyűjtemény és egy speciális szoftver, amely ezekre varázsolja a horgász fényképét :-).
 
Ez a helyzet. 

4 komment

Címkék: űrhajózás textil réz

Hány éves a radír?

2010.01.29. 21:58 :: H2SO4

Többen pezsgőt bontottak az utóbbi időben a radír vagyis inkább a mesterséges gumi születésének 100 éves évfordulójára. A radírok úgy felöntöttek a garatra, hogy nem tudták elmesélni, hogy ki volt a szülészorvos világrajöttüknél.

Egyes, igen precíz, de sörkedvelő radírok, akik magukat der Radiergumminak nevezik, bizonyos Fritz Hoffmann nevét említik, aki 1909-ben szabadalmaztatta is a mesterséges gumi (azaz a polibutadién) előállítását. A Lanxess nevű vegyipari cég ezt nemcsak a Wikipédiába írta bele, hanem szép Youtube videót is készített.

 

A természetes gumi (kaucsuk) több sebből vérzik, bár mind a mai napig van terület, ahol vidáman él. Az automobilok számának növekedése az 1908-as Ford T-modell megjelenése után nagyon sok gumitömlőt kívánt és bizony a mesterséges gumi jobban bírta a hideget, meleget.

A német radírok azonban adtak hideget-meleget is leningrádi (most már Szentpétervár) radírtársaiknak (bizonyos rezinkáknak), akik nem zsugorodnak össze, amikor azt mondják, hogy a mesterséges gumit Szergej Lebegyev, egy lengyelországi születésű szovjet vegyész állította elő 1910-ben. Levegyev margaringyárban dolgozott és olyan szénhidrogének lánccá kapcsolódásával (ejtsd polimerizáció) foglalkozott, amelyekben két kettőskötés van (ejstd diének).

Mielőtt a radírok az ombudsgumihoz fordulnak, tegyünk igazságot. A polimerizáció során a szénhidrogénekben, a kettős kötésekben részt vevő szénatomok hirtelen felindulásból (persze nem jószántukból) felkínálják más szénatomoknak eddig szorongatott elektronjukat és a szabaddá váló elektronok sok új, immár egyszeres kötést hoznak létre oly módon, hogy a korábban egyedi molekulák lánccá kapcsolódnak. Erre az ún. polimerizációra számos szerves anyag molekulái hajlandók.

Mi kettőt idézünk be most ezekből, Tisztelt Bíróság!

izoprén, melyben 4 szénatom érintett kettős kötésben, egy pedig lifeg (középen, lent),

illetve

butadién, mely hasonlít az imént említetthez, hisz 4 szénatom érintett kettős kötésben, de nem lifeg semmi.

Amikor a vádlottak polimerizációval igen erős közösségi hajlamról tesznek tanúbizonyságot (hm, kényszer hatására), akkor poliizoprén és polibutadién másodrendű vádlottak keletkeznek. Mindkettőnek vanna érdemei, hiszen a poliizoprén olyan, mint a természetes gumi és például ragtapaszok, óvszerek alapanyaga. A polibutadién sem kezdő a szakmában, hiszen a golflabda belseje és a gumabroncsok is ezzel az összetevővel büszkélkedhetnek.

http://www.flickr.com/photos/securecat/ / CC BY-SA 2.0

óriási gumikacsa Osakában

Nos, akkor most Hoffmann vagy Lebegyev a nyerő? Célszerű rugalmasnak lennünk és a vádakat ejteni kell, Tisztelt Bíróság, mert bizony Hoffman a poliizoprént (1909), Lebegyev pedig a polibutadiént állította elő először (1910).

De akkor hány éves a radír?

 

 Ilyen a polimerizáció, de ez nem gumi, hanem nylon.

Ez a helyzet.

 

12 komment · 1 trackback

Címkék: gumi műanyag radír polimer butadién

Hemzseg a gé energia a sulikban

2009.12.27. 00:43 :: H2SO4

A hírek szerint egy horvát falu iskolájának igazgatónője több, mint negyedmillió forintot költött bioenergetikai védőeszközökre. Számos oldal átvette a hírt, melyben az áll, hogy az iskola vezetője a rossz hatású és erősen ártó G energiáktól akarja megóvni az alma matert.
Aki bírja idegekkel, ha energiagyalázásról vagy az elektromágneses tér nevével való visszaélésről olvas, nyugodtan nézze végig a bejegyzést. Aki nem, ne reklamáljon, ha baja esik vagy vegyen biogenerátort.

Teljesen jogos az igazgató fellépése, hiszen a tanulókból csak úgy fröcsög a gé energia (hát még a há). A vámpírok is rendszeresen látogatják a sulikat, lényegében büfének használva az intézményt. Ezen felül még az űrből is jönnek káros sugarak, így szól az angol nyelvű hír is.
Ezeket a biogenerátorokat (melyeket lássuk be, szinte ingyen szerzett be az iskola) a szekrények alá, számítógéptermek padlójára kell elhelyezni és típustól függően adott átmérőjű körzetben nyújtanak védelmet. Az Atlanta-v típus akár 30 méteres körzetben is védelmet nyújt. A körbeírt sokszöghöz hasonló, színes színű biogenerátorokat egy Darko Maltar nevű ember szabadalmaztatta és nála vásárolt be a pedagógiai (elektromos) vezető.
A biogenerátorokat nem lehet akárhova elhelyezni. Helyüket ki kell mérni, nehogy vízér fölé kerüljenek, de letakarni vagy elmozdítani sem szabad őket. Képzelem, hogy a takarítónő hogyan manőverezik körülötte és hogy szentségel, hogy mi lehet a szerkezet alatt. Bár lehet, hogy a porcicák és az ezüstös pikkelykék elkerülik.

A Croatian Times szerint ezek a G energia ellen védő generátorok egyben a női mell, valamint a libidó növekedését is segítik. Ez véleményem szerint nem lehet benne az iskola pedagógiai programjában és nem is találtam erre utalást a diplomás mérnök honlapján. Azt sem tudni, hogy miért pont G. A média csúsztatásai ezek.

Annyi bizonyos, hogy nem a Gibbs-féle szabadenergiáról van szó, mely az entalpia és az entrópia – hőmérséklet szorzat különbsége (G = H – TS). Ez a szabadenergia nevével ellentétben ott van minden fizikai-kémia tankönyv elején és segít megérteni, hogy miért azok a folyamatok zajlanak a részecskék között, amilyenek. Abban sajnos nem segít, hogy az emberi fejekben milyen folyamatok zajlanak.

Bizonyára a beszerzéseknek még csak az elején tart az iskola, mivel még több termékre van szükség. A nebulók mellett ugyanis a tanárokban annyi gé energia lehet, hogy állandóan az anyagon jár az eszük. A suli „védelmi rendszere” áttételesen még a vírusok ellen is véd. Ha ezt előbb tudjuk…
Az igazgatónő szerint az iskola ki van téve olyan hatásoknak, melyek temetők, börtönök és hát bizony iskolák közelében érzékelhetők. És valljuk be, hogy a gyerekek irtó sok gé energiát hoznak otthonról is a táskájukban, meg a zsebükben. Ez a horvát falu közel van a magyar határhoz, nem hiszem, hogy másként lenne ez nálunk.
Ha megnézzük a diplomával rendelkező mérnökember honlapját, akkor az is kiderül, hogy ez forgó pálcákkal és ingával a biogenerátorok hatása szuperül érzékelhető. Az alábbi videóban azt is látjuk, hogy egy tévéstúdióban is van egy rakás gé energia, meg rosszaság. Annyira pörög a pálca, hogy a felvételen látszik, hogy a mérnők, majd a riporter kezét is jól megmozgatja. Bár tudnék horvátul. Még többet is megoszthatnék e helyen. De ígérem, hogy szerzek segítséget ehhez.

A felvételeken is és a honlapon is elérhető színes rajzokat a csakrák alapján készíti el a diplomás mérnökember, de nagyon kér mindenkit, hogy amatőr módon ne másolja le és ne készítse el ezeket kézműves foglalkozás keretében, mert a következmények beláthatatlanok.

 

Azt nem tudni, hogy hányan vettek már ilyen biogenerátorokat, de valószínűleg többen is, mivel a diplomás mérnökember szinte valamennyi ujján aranynak látszó gyűrű van. Bár lehet, hogy ezek valójában kapcsolók egy speciális, az úriember által üzemeltetett energiacsapdához, mely elkapja a sok pénzt, ami csak zavarja itt az életünket.

Ez a helyzet.

4 komment

Címkék: energia áltudomány

süti beállítások módosítása