Többen pezsgőt bontottak az utóbbi időben a radír vagyis inkább a mesterséges gumi születésének 100 éves évfordulójára. A radírok úgy felöntöttek a garatra, hogy nem tudták elmesélni, hogy ki volt a szülészorvos világrajöttüknél.
Egyes, igen precíz, de sörkedvelő radírok, akik magukat der Radiergumminak nevezik, bizonyos Fritz Hoffmann nevét említik, aki 1909-ben szabadalmaztatta is a mesterséges gumi (azaz a polibutadién) előállítását. A Lanxess nevű vegyipari cég ezt nemcsak a Wikipédiába írta bele, hanem szép Youtube videót is készített.
A természetes gumi (kaucsuk) több sebből vérzik, bár mind a mai napig van terület, ahol vidáman él. Az automobilok számának növekedése az 1908-as Ford T-modell megjelenése után nagyon sok gumitömlőt kívánt és bizony a mesterséges gumi jobban bírta a hideget, meleget.
A német radírok azonban adtak hideget-meleget is leningrádi (most már Szentpétervár) radírtársaiknak (bizonyos rezinkáknak), akik nem zsugorodnak össze, amikor azt mondják, hogy a mesterséges gumit Szergej Lebegyev, egy lengyelországi születésű szovjet vegyész állította elő 1910-ben. Levegyev margaringyárban dolgozott és olyan szénhidrogének lánccá kapcsolódásával (ejtsd polimerizáció) foglalkozott, amelyekben két kettőskötés van (ejstd diének).
Mielőtt a radírok az ombudsgumihoz fordulnak, tegyünk igazságot. A polimerizáció során a szénhidrogénekben, a kettős kötésekben részt vevő szénatomok hirtelen felindulásból (persze nem jószántukból) felkínálják más szénatomoknak eddig szorongatott elektronjukat és a szabaddá váló elektronok sok új, immár egyszeres kötést hoznak létre oly módon, hogy a korábban egyedi molekulák lánccá kapcsolódnak. Erre az ún. polimerizációra számos szerves anyag molekulái hajlandók.
Mi kettőt idézünk be most ezekből, Tisztelt Bíróság!
izoprén, melyben 4 szénatom érintett kettős kötésben, egy pedig lifeg (középen, lent),
illetve
butadién, mely hasonlít az imént említetthez, hisz 4 szénatom érintett kettős kötésben, de nem lifeg semmi.
Amikor a vádlottak polimerizációval igen erős közösségi hajlamról tesznek tanúbizonyságot (hm, kényszer hatására), akkor poliizoprén és polibutadién másodrendű vádlottak keletkeznek. Mindkettőnek vanna érdemei, hiszen a poliizoprén olyan, mint a természetes gumi és például ragtapaszok, óvszerek alapanyaga. A polibutadién sem kezdő a szakmában, hiszen a golflabda belseje és a gumabroncsok is ezzel az összetevővel büszkélkedhetnek.
http://www.flickr.com/photos/securecat/ / CC BY-SA 2.0
óriási gumikacsa Osakában
Nos, akkor most Hoffmann vagy Lebegyev a nyerő? Célszerű rugalmasnak lennünk és a vádakat ejteni kell, Tisztelt Bíróság, mert bizony Hoffman a poliizoprént (1909), Lebegyev pedig a polibutadiént állította elő először (1910).
De akkor hány éves a radír?
Ilyen a polimerizáció, de ez nem gumi, hanem nylon.
Ez a helyzet.
Hozzászólások