A chili paprika több ezer éve ismert Dél-Amerikában. Akkor még nem használták mondjuk az inkák tömegtűntetésein az oszlatás hatékony eszközeként.

Hazai tájakon az erőspista igen népszerű, de azon túl is van élet. Mégpedig nem is akármilyen. Van olyan paprika is, amely bors! A chili őrölt változata cayenne bors néven ismert

A paprika növény nem csupán a gasztronómiában népszerű, gyógyszerek és könnygázgránátok hatóanyagaként is használják. A csípős ízért alkaloidok, a kapszaicin és származékai felelősek. A csípős paprikában a kapszaicin nevű alkaloid (C₁₈H₂₇O₃N) a 8-metil-N-vanillil-6-nonenamide és származékai található. A különböző paprikákban ezen vegyületek aránya más és más.

jalapeňo paprika

A kapszaicin a szájban csípős, égető érzést okoz, mert a fájdalom- és hőérzékelésért felelős idegvégződéseket ingerli. A fájdalomingerek egyik következménye endorfinok, a szervezet fájdalomcsillapítóinak és örömhormonjainak felszabadulása. A chili paprika közeli rokona a cseresznyepaprika, mely annyira áll kapcsolatban a cseresznyével, mint a lódarázs a pacikkal.

Amikor csípős paprika marja arcunk belső világát, gyakran bedőlünk a hideg víz csábításának. Ez nem jó megoldás, mivel a kapszaicin vízben nem oldódó anyag. Nem kísérleteztem, de egy kis olaj vagy tej többet ígér. Persze ez nem vonatkozik kedves madár olvasóimra, mert ők nem érzik a csípős ízeket.

A hatóanyag a csípős paprikából alkohollal kivonható. Az alkohol eltávolítása után téglavörös olaj formájában van jelen a kapszaicin sok más vegyülettel együtt. Ezt a kísérletet azonban senkinek nem ajánlom, mivel a csípős vegyületek erősen irritatívak, a bőrrel és a szemmel való kontaktus kerülendő! A legkomolyabb paprikák esetében védőálarcot, elszívófülkét, gumikesztyűt használnak.

A csípős paprika jótékony hatását különböző dél-amerikai népek már nagyon régen ismerték. Úgy tartották, hogy a csípős paprika megszünteti a hasmenést, a görcsöket, a fogíny betegségeit. A chili paprika rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést és védi a gyomor nyálkahártyáját a fekélybetegségtől. Léteznek kapszaicin tartalmú kenőcsök, illetve orrspray-k is. A kapszaicin, más csípős vegyületekhez hasonlóan izzadás révén hőveszteséget okoz. A forró égövi országokban ezért is szeretik az erős ételeket, melybe Erős Josét tesznek.

A maják a chili csípős darabjait az ellenségre dobták. Ennek a módszernek a mai megjelenése a paprika-alapú könnygáz alkalmazása tömegoszlatásoknál. 

A szájban levő receptorokat a kapszaicin érzéketlenné teszi, ezért aki gyakran fogyaszt csípős paprikát, egyre kevésbé érzi azt csípősnek.  

A csípős paprika „csípősségét” az ún. Scoville-skálán mérik. A mértékegység a SHU (Scoville Heat Unit), melyet szószok csomagolásán, élelmiszer reklámokban is lehet látni. A kapszaicin mennyiségét egy paprikában tudományos módszerrel az ún. HPLC segítségével határozzák meg.
Van azonban egy humánerőforrásra épülő módszer is, melynek során 5 alany ízleli a csípős paprika kivonatát cukros vízben. Egy paprika vizsgálata a kivonat fokozatos hígításával történik és addig tart, amíg az alanyok már nem érzik az ízt a cukros vízben. A Scoville-skálán a zöld paprika 0 értékű, a kevésbé csípős hazai paprikák 500-1000, a magyar konyhában is használt csípős paprikák 1500-2500 értéket érnek el. A jalapeňo paprika 2500-8000, a cayenne bors 35000-50000 értékű, a legerősebb habaňero 300000 míg a könnygáz 2000000-5300000 értékű (SHU) a Scoville-skálán.

Íme egy csípős reklám, melyben gyógyászati alkalmazások is szóba kerülnek:



Aki a chiliről szeretne a web különböző zugaiban keresni, kösse fel ruhaneműit, mivel a találatok között 99,99% arányban a Red Hot Chili Peppers nevű zenekar szerepel.

Ez a helyzet.

A képek forrásai:

• http://www.flickr.com/photos/tiniplayground/324971278/ (chili)
• http://www.flickr.com/photos/fboyd/512878471/ (jalapeňo)
• http://www.flickr.com/photos/alphageek/48352257/ (habaňero)

Nem vízi jármű és nem is állat. 42 fokos lejtőn mozog a portugáliai Braga városának látványossága.

A Budavári Sikló 1870 óta Budapest egyik ékessége. Ehhez hasonló hegyi vasútak számos helyen működnek vagy működtek a világban. Ezeknek a szerkezeteknek a jellemzője, hogy a párhuzamos pályán mozgó kocsik egymással összhangban mozognak ellentétes irányban.
A budapesti sikló villanymotorral küzdi le a 95 méteres távot és az 50 méteres szintkülönbséget. A felső kocsik természetesen könnyebben haladnak lefelé, mint az alsók felfelé, mivel a helyzeti energiájuk nagyobb. A helyzeti energia a magasságtól függ és megállapodás kérdése, hogy mit tekintünk 0 energiájú szintnek.
A fa szállítására használt Kovászna-Kommandói erdei vasút Erdélyben található és 1236 méter hosszú. A világon egyedülálló módon kizárólag a fenti kocsik tömegéből és magasságából eredő helyzeti energiát használta az alsó kocsik felhúzására.

A Portugália északi részén fekvő Bragaban található sikló azonban utasokat szállít, mégpedig egy-egy kocsiban maximum 38-at. Nem garantálható, hogy a felső kocsiban minden áldott menetnél csupa szumós üljön, az alsóban pedig anorexiás manökenek. A bragai Bom Jesús hegyen működő sikló (Elevador do Bom Jesús) a víz tömegére számít. A felső kocsi alsó részén levő tartályba vizet engednek, így biztosítják a szükséges különbséget. Amikor a kocsi az alsó állomásra ér, a vizet kiengedik és a felső kocsit töltik meg.
A sikló 1882-ben épült és a világ legrégebbi ilyen technológiájú vasútja. A szintkülönbség 116 méter, a távolság 274 méter. Egy menet során a felső kocsi helyzeti energiája folyamatosan csökken (a csökkenő magasság miatt), de ez biztosítja a másik kocsi mozgási energiájának fenntartását és a súrlódásból adódó veszteségek legyőzését.


Érdemes megnézni két másik, turisták által készített filmet is. Az elsőn jól látszik a felső állomáson a vízcsap is, a második, zenés film pedig a bragai Bom Jesús (Jó Jézus) egészéről szóló videós képeslap.

A siklón való néhány perces utazás után egy szép parkba érkeznek az utasok, ahol egy XV. századi zarándoktemplom, valamint a városra nyíló szép kilátás várja őket.

A szintkülönbség nem csupán a siklóval győzhető le, mivel egy nagyon szép, szobrokkal, szökőkutakkal díszített barokk lépcsőrendszer is vezet a templomhoz. Ezt sem érdemes kihagyni, de inkább lefele ajánlom, mert több energiánk jut megcsodálni a lépcső látnivalóit és a panorámát, akár szumósok vagyunk, akár manökenek.

Ez a helyzet.

A fotókat 2003-ban készítettem.

Kapjon mindenki a fejéhez! Van rajta haj? Ha van, akkor nincs mese, egy rakás fehérje került a koponyánkra.
Az emberek egy része sokat küzd azzal, hogy a haja egyenes vagy pedig görbe legyen. Ezen emberek nagy százaléka nő vagy pedig hölgy.
A küzdelem lényege az, hogy elektromos eszközökkel vagy vegyi anyagokkal támadnak a hajszálakra és olyasmire kényszerítik őket, amit ők magunk nem akarnának.
A hajban található egy fehérje, mely a keratin nevet kapta a keresztségben és a körömben is megtalálható.
A fehérjék élete nagyon egyszerűen indul, aztán igencsak elbonyolódik. Röviden arról van szó, hogy a sejtekben aminosavakból hosszú füzérek készülnek. A sorrend igen fontos, mert az aminosavak különböznek ám és ezrével hemzsegnek. Az újszülött fehérje, ahelyett, hogy gügyögne, villámtempóban tekeredik, kunkorodik és az ovit átugorva társaival is kapcsolatba lépve bonyolult alakzatokban felnőtté válik. A fehérjékben csavaros (alfa-hélix) és harmonikaszerű alakzatokat (béta-redő) is találunk mindenféle kombinációban. A haj keratinjában alfa-hélixek vannak. A fejérjékben olyan sok atom van, hogy amikor modell formájában ábrázolják, akkor inkább az alakzatokat láthatjuk. Az alábbi képen az inzulin modellje látható.


A képeken ugyanazon ifjú hölgy kétféle haja látszik, két különböző időszakból.
A haj keratinja a vízzel nem kényszeríthető tartós változásra. Van azonban egy másik lehetőség is. Ebben egy Karl Nessler nevű ember élenjáró volt, aki több szabadalmat is jegyzet a XX. század első évtizedeiben. Ő találta fel a műszempillát is.

A fehérjeszálakon -SH csoportok is vannak, melyek bizonyos körülmények között párosával, páros lábbal kirúgják  ki hidrogénjeiket és erős -S-S- kapcsolatokat építenek ki. Ezek kénhidak, melyek már nem laza kapcsolatok, hanem komoly és erősebb kovalens kötések.
A kénhidak felszakításához és rögzítéséhez is kémiai vegyületek szükségesek, melyeket a fodrászok régóta használnak nagy lelkesedéssel. Erről érdemes elolvasni ezt a cikket is!
A Nessler által, több mint 100 éve feltalált dauer évtizedekig hódított és még ma sem nyelték el végleg a hajhullámok.

Ez a helyzet.

Köszönet Zsófinak!