Aki repülővel érkezik Budapestre, sokszor tapasztalja, hogy a vasmadár átrepül a főváros felett, majd Monor környékén visszafordul és a leszállópálya felé veszi az irányt. Ez nem azért van, mert az alvó, részeg pilótákat nem tudják idejében felkölteni a kótyagos, utaskísérő barátnőik, hanem ez a reptér megközelítésének módja. Alább a lila vonalak is jelzik ezt.

A körsugárzóval nem is találkoztam volna, ha nem bukkanok rá geocaching közben. Monor és Vasad között a kukoricatáblák között egy érdekes építmény áll. Ez egyike azon állomásoknak, amelyek rádióhullámokat sugároznak 360 fokban a repülésnavigáció segítése érdekében.

A szimmetrikus építmény furcsán fest a határban. Valójában két funkciót is ellát.

A repülőgépek többsége ma már saját navigációs eszközökkel van ellátva, de még akadnak olyanok, amelyek földi sugárzó pontok alapján állapítják meg a helyzetüket. A Monor közelében levő állomás egy VOR (VHF Omnidirectional Range), azaz egy rádióhullámokat kibocsátó körsugárzó. A monori VOR (VOR MNR) 112,5 MHz frekvenciájú hullámokat sugároz, így a pilóta megállapíthatja azt az irányt, amelyben hozzá képest az adó van. A repülőgép műszerfalán van olyan kijelző, mely ezt az irányszöget mutatja.

A másik feladat a távolság megállapítása. A fenti építmény még egy DME (Distance Measuring Equipment) egységet is tartalmaz. Ez rádióimpulzusokat bocsát ki a repülők számára, amelyek az impulzusok között eltelt idő alapján becsülik meg a távolságot az adótól. Ma már ez az eszköz is idejét múlt, nem is nagyon pontos, de sok helyen még léteznek ezek az adók.

A monori VOR-DME a HungaroControl honlapjáról letölthető térképen is szerepel (alább az alsó kör). Az állomás területére nem szabad bemenni, de kívülről bárki megnézheti, ha Monornál a 4-es útról Vasad felé kanyarodik, majd kb. 1,3 km megtétele után besétál jobbra egy földúton, a kukoricaföldek között. A monori adó nagyon közel van a ferihegyi reptérhez, így annak segítségével a leszálláshoz meghatározható (volt) az irány.

Szívesen veszek kiegészítéseket olyanoktól, akik (velem ellentétben) értenek a repüléshez.

Ez a helyzet.

A pi víz már több évtizede borzolja a természettudományokhoz értők idegeit. A japán találmány honlapján azok tudnak legkönnyebben tájékozódni a pi víz lényegéről, akik képesek adott ütemben pislogni. A pi vízről szóló információ ugyanis villog a honlapon és csak a nyugalom megzavarása árán lehet olvasgatni.

E képernyőképpel kívánom kímélni az érdeklődő olvasók idegeit.

A víz egy nagyon fontos vegyület, nem csoda, hogy nem csupán a tudomány foglalkozik vele. A pi vízet az élet vizeként reklámozzák.

Amint a fenti képernyőképen is olvasható, a pi vizes honlap szerint a csapvíz káros a benne levő klór és a nehézfémek miatt. A desztillált vízről viszont azt állítja, hogy jótékony hatású. Itt ügyrendileg meg kell állnunk. A desztillált víz nem egészséges, hosszú távon való fogyasztása komolyan gyilkolja a sejteket. Ez az ozmózis miatt van. A sejtekbe ugyanis sok vízmolekula mászik be, ha a sejt körül levő víz kevesebb oldott anyagot tartalmaz. Aki szeretné látni, hogy milyen ez, tegyen egy szem mazsolát egy pohár vízbe egy éjszakára. 

A desztillált víz nem egészséges! Hosszú távon fogyasztva káros mellékhatásokkal jár.

A pi víz készítése kapcsán egy kerámiáról esik szó, mely megszűri a vizet. Ennek során Fe2Fe3 só kerül a dihidrogén-oxidba (H₂O). Itt valójában Fe²⁺ és Fe³⁺ ionokra gondolhat a művész, akik valószínűleg nem volt jó kémiából. Ezzel a módszerrel távolítják el a fent említett klórt és a nehézfémeket. Jelzem, hogy amikor nehézfémekre gondolnak, akkor elsősorban a mangánra gondolhatnak. A pi vízről már máshol is írtam, maga a pi víz nem késztetett volna újra egérfogásra.

Néhány napja vásároltam egy Aqua Pio nevű PET-palackos vizet Eger városának szép sétálóutcájában. A terméket Dr. Kiss Gergely Olimpiai bajnok vízilabdázóval népszerűsítik, ahogyan a címkén is látszik. Az ő honlapján találtam információt a PiO vízről. 

Ezt olvashatjuk erről az ún. Kyssui PiO vízről ott:

A Kyssui PiO- berendezés, amely az első generációs berendezésekhez képest egy fejlettebb rendszer, hétszeres, szelektív szűrést biztosítva kiválasztja az előbb említett káros anyagokat, ezen túlmenően kiszűri a vasoxidot, mangánt, az ízhatást rontó gázokat, szerves hordalékot. A vízben lévő mésznek olyan polaritást ad, hogy az kicsapódik a tároló edényben, tehát fogyasztáskor a szervezetet nem terheli. Így a folyamat végén a forrásvíznél tisztább, valóban az élethez legközelebb álló víz áll a fogyasztó rendelkezésére.
A Kyssui Pio berendezés legérdekesebb részegysége a kerámiaszűrő, ami az egyszerű hálózati ivóvízből PiO-víz lesz azáltal, hogy a környezetből kivont Pi-mezonokkal dúsítja fel a vizet.

A vasoxidról nem derül ki, hogy melyikről van szó, ugyanis elég sokféle van. Azt viszont tudjuk, hogy vas-oxidokat az élelmiszeripar is használ E172 néven ételszínezékként. Mellékhatása nem ismert és nem szívódik fel a szervezetben. A kerámiák viszont bőven tartalmaznak vas-oxidot.
Szerves hordalékról is szó esik. Az általunk használt, vezetékes ivóvízben ilyenek előfordulása csekély. Fúrt kutaknál lehetséges, de ott sok más problémával is számolni kell (nitrát, nitrit, ammónium stb.)
Innen már tudományosan nehezen értelmezhető mondatok jönnek. A vízben oldott mész polaritásának változtatását nem értettem meg. A mész vízben oldott CaCO₃, mely oldott formában már vízmolekulákkal körbevett kalcium- és karbonátionokként van a nedűben. A polaritásuk változtatása felérne egy nemváltoztató műtéttel. És mindezt egy nyugis kerámia tenné.

A pi víz neve a pi-mezonok nevéből származik. A szövegben ez is megjelenik. A pi-mezon vagy másnéven pion valójában háromféle részecskét is takar, melyeket 1947-ben fedeztek fel. Létezésüket Hideki Yukawa japán fizikus (a pi víz is japán eredetű!) jósolta meg (Nobel-díj, 1950). Az ő nevét az iskolában akkor hallhatja a diák, amikor az általa felfedezett magerőkről tanul. Ezek tartják össze az atommagban a protonokat és a neutronokat.

A pi víz szempontjából az atomnál kisebb pionok tulajdonságait nem taglalnám, de egyet kiemelnék, ez pedig az élettartam, mely kb. a másodperc százmilliomod része.

Az Aqua Pio víz címkéjén két további érdekesség van. Az egyik a frászt hozza az emberre. Nézzük meg a fenti címkét még egyszer. A tetején azt látjuk, hogy a CO-tartalom 5 g/l. No, ilyenkor megijedünk és benevezünk egy palackdobó versenyre, hiszen a szén-monoxid halálos méreg. De aztán a nagyon-nagyon élesszemű rétisas barátunk vagy egy mindig nálunk levő nagyító megnyugtat. Van ott egy incifinci kettes is, tehát CO₂. Huh.
A címkén az is szerepel, hogy oxigénben és Pio-energiában gazdag. Az oxigénben gazdag vizek nemes, don quiote-i próbálkozások, ugyanis a palack kibontása után az esetleges többlet oxigén gyorsan kioldódik és távozik a vízből. Persze, ha elég gyorsak vagyunk és a kupak lecsavarásakor a szánk ott várakozik pár centire...
A Pio feliratban az O betű egy vízilabda, emiatt sokáig azt hittem, hogy ez pi víz és nem pio víz. Dr. Kiss Gergely honlapján már ki van írva a pio. Azt hiszem, hogy a vízben végzett tevékenységei sokkal maradandóbbak lesznek, mint a vízzel végzettek.

Egyébként megittam a vizet és megemlékeztem a pi vízzel kapcsolatos legérdekesebb termékről, a pi vizes sörről.

Ez a helyzet.

A régi hajókon ravasz, sunyi tekintetű, rossz magaviseletű emberek mágnest helyeztek a kormányos iránytűje alá, hogy az jól eltévessze az irányt. Ma inkább a GPS-t kell megbolondítani hasonló tekintetű embereknek.

A hajókon azonban a mágneses iránytű már régen nem divat. Nem azért mert nem megy jól a matrózblúzhoz, hanem mert a mágneses eszköz bizonytalan. A fenti trükkön kívül tudjuk, hogy a mágneses északi- és déli pólus nem teljesen esik egybe a sarkokkal. Olyan hely is van, ahol kisebb a mágneses tér és nem nyújt segítséget. Ilyen a világűr is.

A pörgettyű (trendi nevén giroszkóp) és annak működése segíti a hajókat, repülőeszközöket. Az ilyen forgó eszközöknek van egy érdekes tulajdonsága, mégpedig az, hogy nagyon becsületesen őrzik forgási állapotukat. A fizika ezt perdületnek nevezi és annak megmaradásáról van szó. A pörgettyű tehát igyekszik egy helyben pörögni, ha oldalsó erőhatás nem éri. Megteszi ezt akár lebegve is.
A pörgettyűs iránytű éppen ezt a tulajdonságot használja ki. Az alábbi kísérlet jól szemlélteti a jelenséget. A kísérlet főszereplői diszkmenek, melyekben CD-k forognak. A helyszín a Nemzetközi Űrállomás.


A pörgettyűs iránytűben tehát nagy sebességgel forog egy tengely (mintha egy mindig mozgó pörgettyű lenne). Ez azonban még kevés. Ha a hajó elfordul, akkor ez a forgó rész ugyanabban a pozícióban kell maradjon. Vagyis szabadon kell engedni, úgy kell felfüggeszteni, hogy abban a helyzetben legyen, ahogyan szeretne (ahogyan az elején beállították) és a külső mozgás ne befolyásolja. A megoldás egy felfüggesztés, melyet egy Geronimo Cardano, XVI. századi itáliai okos emberről neveztek el. (Innen a kardántengely és a kardáncsukló kifejezés is.)
Egy látványos megvalósítás a Time Square-ről:

Ilyen felfüggesztése van a tudományos játszóházak szériatartozékainak, a Foucault-ingáknak is.

Ezek a kis pörgő munkások nem csupán a navigációt segítették, hanem az ágyúkat vezérlő tüzéreket is.

A HMS Belfaston is látszik, hogy a kormányos nem révedt a messzi távolba, hiszen szintén a hadihajó belsejében dolgozott.

A navigátor egy "kijelzőn" látja, hogy mit mutat a pörgettyűs iránytű.