Kedves H2SO4!

Cikked tetszett, mint minden vízzel kapcsolatos híradás. Hogy "klaviatúrát ragadtam" annak egyetlen oka van.

Mondtad: "...Cikkükben a kutatók arra is utalnak, hogy az óceánok vizében is magasabb a deutérium-atomok száma, mint az édesvizek, felszínalatti vizek esetében. Ezt is azzal magyarázzák, hogy a Földet is jócskán eltalálták a piszkos hógolyók, azaz az üstökösök ..."

Mondom:
A jelenség, jelesül hogy az édesvizekben kevesebb a deutérium mint a tengerben, az a mai tudásunk szerint földi eredetű okra vezethető vissza.

Ezt az okot, okokat mérve és eredményeiket felhasználva vagyunk képesek klíma történetünket rekonstruálni. Mik ezek az okok (kiegészítve egy másik stabil izotóppal, O18-al)?

Stabil izotópok alkalmazása:
A frakcionálódás tényező értéke meghatározható kísérletileg, vagy számolható a vibrációs frekvenciából. A vibrációs frekvenciák meghatározása spektroszkópiai mérésekkel, vagy elméleti számításokkal történhet. Ismerete segít a geológiai folyamatok tanulmányozásában. A hidrológiában nagy jelentőségű a víz stabil izotóp összetételének mérése. A vízben a hidrogén és az oxigén összetartozik, így az 18O és a D értékeket is együtt szokás értékelni. Mivel a felszín alatti vizek egy része csapadékvíz eredetű, a felszín alatti vizek utánpótlódására, annak mértékére, sebességére következtethetünk. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint 35 éve végez havi gyakorisággal felméréseket. Ennek alapján következtettek a D és 18O földrajzi eloszlására és azokra a tényezőkre, amelyek ezt az eloszlást meghatározzák.

1. Magasság hatás: a hegyek szélirányba eső felén a 18O és D tartalom csökken a
magassággal. Ez 100 méterenként -0,12 - 0,5 %o d18O és -1,5-4 %o dD változást jelent.

2. Szélességi kör hatása: a szélességi kör növekedésével a d18O és dD csökken.

3. Kontinentális hatás: a partvidéktől a kontinens belseje felé haladva csökken a 18O és D.

4. Évszakos változások hatása:a téli csapadékban csökken a 18O és D tartalom, a nyári értékekhez viszonyítva, ami az O esetében elérheti a 10 %o különbséget is.

5. Mennyiségi hatás: minél nagyobb a lehulló csapadék mennyisége, annál kisebb a d18O és dD tartama.

6. Hőmérsékleti hatás: minden l °C hőmérséklet növekedés hatására a d18O 0,5 %o-kel

Köszi a kommentet! Ez fontos kiegészítés, én csak a cikkre támaszkodtam.
Az érdekelne, hogy a két izotóp koncentrációja miért változik épp így.

Szívesen. 6. pont végéről lemaradt az hogy "növekszik". Bocsi.

Pongyolán fogok fogalmazni. Van valami olyan, hogy "izotóp hatás". Más az atomtömege, azaz a sűrűsége a többlet neutron(ok) miatt. Izotópok dúsítására ki is használják ezt a fizikai különbséget (mely éppen a H és D esetében a legnagyobb).

Óceánok felszínéről több víz párolog, mint ami oda esik. Szárazföldek fölött fordítva. Óceán felől érkezik a nyári csapadékot hozó front. Szárazföldön lehull. A csapadék egy része szinte azonnal vissza is párolog. Egy része felszínen csordogál, és csak később párolog. Mire az óceáni front eléri Magyarországot, ez a kihullás-párolgás jó néhányszor megtörténik. Természetesen a sűrűbb izotóp kevésbé párolog, nehezebben szakad ki a folyadék fázisból.

Mi ez? Egy ismételt frakcionált desztilláció. Ezért van nehéz izotóp hiány, amit ezrelékben (%o) adnak meg és jól mérhető. Ezzel 1. 3. 5. pont magyarázható.

2. pont talán azért, mert ahogy megyek a sarkok felé, egyre hidegebb van, kevesebb a párolgás, ezért őrződik meg jobban az óceáni jelleg.

4.6. iqból nem megy, Dr. Fórizs István (MTA Geokémiai Kutatóintézet) Izotóp-hidrogeokémia jegyzete talán eligazít benn.