Nem a szilveszterkor fogyó jelentékeny mennyiségű szénsavas folyadékról lesz szó. Aki hosszabb ideig állomásoztatta ezen szénsavas nedűket a testén kívül, láthatta, hogy a vízben oldott szén-dioxid annál tovább vendégeskedik, minél nagyobb a nyomás (dugó) és minél hidegebb van (hűtő).

Egyesek a hűtőszekrénybe tartott pezsgő üvegét egy kiskanállal torlaszolják el. Ilyenkor a dugó valahol távol bulizik és egy kiskanállal kevesebb áll rendelkezésre a konyhában. A fürdőkádba bezzeg nem teszünk kanalacskát.

A szén-dioxid köztudottan nem megfelelő helyettese az oxigénnek. A légzés általa kifejezetten nehézkes, sőt egyenesen kibírhatatlan. Sok szén-dioxid gáz vesz minket körül, de ez arányaiban is sokkal kevesebb annál, amennyi ártana a szervezetünknek. A CO₂ gyilkos hajlama akkor mutatkozhat meg, amikor nagy mennyiségű gáz ömlik az emberre. Így járhatunk, ha sokat mocorgunk és nem vigyázunk például egy szén-dioxidos mofettában.

Vulkanikus vidéken a természetes "szódavíz" és számos ásványvíz is tartalmaz szén-dioxidot. Ezekben azonban annyi az oldott gáz, hogy távozáskor (miként a pohárban is látszik) nem mérgező.

A gyilkos hajlam akkor mutatkozik meg, amikor valamilyen okból nagyon sok CO₂ oldódik a vízben és valamilyen okból hirtelen távozik. Képzeljünk el egy hatalmas ásványvizes palackot. De olyan nagyot, hogy a szája nagyobb területű, mint a Margit sziget. Ha valami okból ezt a "palackot" felrázzuk, akkor a gáz kiszabadul és megvan a baj.
1986-ban egy kameruni tónál ez megtörtént. A Nyos nevű krátertó mélyéről felszabaduló szén-dioxid 1700 (!) ember halálát okozta.
A vulkanikus eredetű szén-dioxid beoldódott a tó mélyén levő vízbe és a nagy nyomás miatt (ránehezedő vízrétegek) sokkal nagyobb mennyiségben, mint a felszínen tette volna. A "bubiknak" persze nyoma sem volt, hiszen oldott formában volt jelen a gáz. (Ráadásul a szén-dioxid fizikai és kémiai úton oldódik a vízben.)
Azonban ilyenkor elég egy földrengés vagy földcsuszamlás és a korábban mozdulatlan víztömeg felkavarodik és hirtelen feltör a mérgező szén-dioxid. Ez történt Kamerunban is. A jelenséget limnikus kitörésnek hívják és bár igen ritka, különösen veszélyes akkor, ha a tó lakott terület közelében van. A Nyos esetében 25 km-es körzetben találták meg az áldozatokat, akiket álmukban ért a halál. Ilyen a kitörés után felkavart tó a Wikipédia képén.

Kamerunban egy másik, kisebb tó is (a Monoun) ilyen időzített bombaként terült el a természet lágy ölén. Francia tudósok közreműködésével sikerült elhárítani a nagy "bubi-veszélyt" a Monoun esetében és a Nyosnál is.
Hatalmas csöveket engedtek le a tó mélyére és lassan, hónapok alatt kiengedték a szén-dioxidot oly módon, hogy a felsznre hozták a vizet. Az így távozó gáz mennyisége már nem halálos. Ez látható a francia csoport honlapjáról származó webkamerás képen. Érdemes meglátogatni az oldalt, mert videó is látható.

Egy ilyen tisztító kúra sok hónapon át tart és sajnos nem oldja meg a problémát végérvényesen. A szén-dioxid forrása továbbra is fennáll. Az eljárás azért is hasznos, mert a jelenség nem csupán itt fordult elő. Indonéziában a Dieng fennsíkon is találhatók ilyen vulkanikus tavak, ahol a szén-dioxid mellett a kén-dioxid is jelen van. Az alábbi videót egy ilyen tónál rögzítette egy turistacsoport.

Ez a helyzet.