A hajókon azonban a mágneses iránytű már régen nem divat. Nem azért mert nem megy jól a matrózblúzhoz, hanem mert a mágneses eszköz bizonytalan. A fenti trükkön kívül tudjuk, hogy a mágneses északi- és déli pólus nem teljesen esik egybe a sarkokkal. Olyan hely is van, ahol kisebb a mágneses tér és nem nyújt segítséget. Ilyen a világűr is.
A pörgettyű (trendi nevén giroszkóp) és annak működése segíti a hajókat, repülőeszközöket. Az ilyen forgó eszközöknek van egy érdekes tulajdonsága, mégpedig az, hogy nagyon becsületesen őrzik forgási állapotukat. A fizika ezt perdületnek nevezi és annak megmaradásáról van szó. A pörgettyű tehát igyekszik egy helyben pörögni, ha oldalsó erőhatás nem éri. Megteszi ezt akár lebegve is.
A pörgettyűs iránytű éppen ezt a tulajdonságot használja ki. Az alábbi kísérlet jól szemlélteti a jelenséget. A kísérlet főszereplői diszkmenek, melyekben CD-k forognak. A helyszín a Nemzetközi Űrállomás.
A pörgettyűs iránytűben tehát nagy sebességgel forog egy tengely (mintha egy mindig mozgó pörgettyű lenne). Ez azonban még kevés. Ha a hajó elfordul, akkor ez a forgó rész ugyanabban a pozícióban kell maradjon. Vagyis szabadon kell engedni, úgy kell felfüggeszteni, hogy abban a helyzetben legyen, ahogyan szeretne (ahogyan az elején beállították) és a külső mozgás ne befolyásolja. A megoldás egy felfüggesztés, melyet egy Geronimo Cardano, XVI. századi itáliai okos emberről neveztek el. (Innen a kardántengely és a kardáncsukló kifejezés is.)
Egy látványos megvalósítás a Time Square-ről:
Ilyen felfüggesztése van a tudományos játszóházak szériatartozékainak, a Foucault-ingáknak is.
Ezek a kis pörgő munkások nem csupán a navigációt segítették, hanem az ágyúkat vezérlő tüzéreket is.
A HMS Belfaston is látszik, hogy a kormányos nem révedt a messzi távolba, hiszen szintén a hadihajó belsejében dolgozott.
A navigátor egy "kijelzőn" látja, hogy mit mutat a pörgettyűs iránytű.
Ez a helyzet.
1 éves lett a blog :-)
Hozzászólások