azokról valaki lerántotta a lepedőt.A mellékelt képen egy mészkőből készült szobor látható. Érdemes megnézni a Kőszegen készült fotó nagyobb méretű változatát. A szobrászmester valószínűleg sokkal precízebben munkálta ki az angyalkákat, mint ahogyan ma látjuk.
A formák torzulása, az élek tompulása annak köszönhető, hogy a szobrot környezeti hatás éri. Ez a hatás lényegében az eső, mely sokszor savas kémhatású. Az ún. savaseső pedig nagyon sok ember együttes, összehangolt akcióinak eredménye. Az ipari létesítmények és a közlekedés a levegőbe sok kén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidokat juttat. A légköri vízzel ezek különböző savakat (pl. kénessav, salétromossav) hoznak létre, melyek cseppecskéi jegyet váltanak az esőjáratokra és lehullanak.
A mészkő (kalcium-karbonát) kellemes anyag, de nem alakított ki barátságot a savakkal és a magas hőmérséklettel. A savaseső cseppjei lecsúzdáznak a szobrokon és közben oldják a mészkövet, így alakítva azokat tovább. Sajnos nem minden esetben előnyükre. A savaseső tehát egy olyan "véső", melynek a végén sok tízezer ember tartja kezében.
E témáról bővebben a Szex, drog, légszennyezés c. cikkben lehet olvasni.
A mészkőnél tartósabbak a bronzból készült szobrok. A bronz a réz leghíresebb ötvözete. Az ötvözet olyan mint egy oldat, csak szilárd halmazállapotú. A bronzban a réz társa az ón.A bronzszobrok jellegzetessége, hogy végleges színüket szintén nem a szobrászművész alakítja ki. Az eső és a levegőben levő szén-dioxid hatására a bronzszobrok külsején levő réz egy része két rézvegyületté (réz(II)-karbonát és réz(II)-hidroxid) alakul, mely jellegzetes zöld színt ad az alkotásoknak. Ez az ún. patina.
A mellékelt képen a firenzei Piazza della Signoria-n látható, a XVI. században készült szoborcsoport (Neptun kútja) egy alakja látható.
A szobrok alakja és színe az emberek különböző tevékenységei nyomán változik. És akkor még nem is beszéltünk a galambokról.
Ez a helyzet.
Hozzászólások