Ellenben a zászlók lobognak. Erős szélben ennek hangja is van, robajok sora töri meg a csendet. Elképzelhető, hogy a harci lobogó hangja erőt adott a pusztító csatában szálfa öklelésű vitézeknek és félelmet keltett jaj, a legyőzöttekben.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor az bátor vitézek a magasba emelik a zászlót, a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül. Az áramlásba tett akadály azonban zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek. Úgy is mondhatnánk, hogy lecsap az örvény keze.
Az akadály mögött örvények alakulnak ki, melyek folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő vagy más közeg, pl. a víz egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban. Ezt azért teszik, mert jó srácok módjára betartják a fizika egyik fontos törvényét.
A mellékelt képen, egy a NASA által készített felvételen a felhők örvénylenek. Az akadály ez esetben a Dél-Amerika nyugati partjaihoz közel fekvő Selkirk-sziget, melynek legmagasabb pontja 1600 méter.
A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet a világban egy marslakóról, Kármán Tódorról neveztek el.
Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség megtekinthető és meghallgatható ezen a videón is:


Persze, vannak olyan zászlók is, amelyek legszívesebben soha sem lobognának, hanem kifeszítve lennének.

Ez a helyzet.