H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

A lobogók nem zászlóznak

2007.11.17. 14:30 :: H2SO4

Ellenben a zászlók lobognak. Erős szélben ennek hangja is van, robajok sora töri meg a csendet. Elképzelhető, hogy a harci lobogó hangja erőt adott a pusztító csatában szálfa öklelésű vitézeknek és félelmet keltett jaj, a legyőzöttekben.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor az bátor vitézek a magasba emelik a zászlót, a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül. Az áramlásba tett akadály azonban zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek. Úgy is mondhatnánk, hogy lecsap az örvény keze.
Az akadály mögött örvények alakulnak ki, melyek folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő vagy más közeg, pl. a víz egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban. Ezt azért teszik, mert jó srácok módjára betartják a fizika egyik fontos törvényét.
A mellékelt képen, egy a NASA által készített felvételen a felhők örvénylenek. Az akadály ez esetben a Dél-Amerika nyugati partjaihoz közel fekvő Selkirk-sziget, melynek legmagasabb pontja 1600 méter.
A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet a világban egy marslakóról, Kármán Tódorról neveztek el.
Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség megtekinthető és meghallgatható ezen a videón is:


Persze, vannak olyan zászlók is, amelyek legszívesebben soha sem lobognának, hanem kifeszítve lennének.

Ez a helyzet.

2 komment

Címkék: marslakók szél örvények

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr31232091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nádori Gergely 2007.11.18. 12:00:29

Rendben ezt értem, de mi adja a hangot? Ha csak egy rudat rakunk ki, akkor örvény éppúgy keletkezik, de hang semmi. Szóval mitől lesz a hang?
Amúgy pedig:
Csak bot és vászon,
de nem bot és vászon,
hanem zászló.

Ez egy nagyon fontos jelenség a biológiában (és a fizikában, kémiában is) az emerging structures. Egy-egy rendszer rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amik a részek tulajdonságaiból nem magyarázhatók. Mintegy előbukkannak (emerge) ezek az új tulajdonságok. Ahogy egyeten részecskének nincs hőmérséklete, egy részecskesokaságnak már van. Így van ez a zászlókkal is.

H2SO4 2007.11.18. 13:43:09

A csapódó zászlóvászon vége olykor nagyon felgyorsul és kicsiny hangrobbanások keletkeznek, mint az ostorcsattogásnál.
süti beállítások módosítása