Embertársaink válaszában mind a mai napig szerepelni szokott, hogy ez bizony Mengyelejev híres táblázata, a periódusos rendszer. Pedig nem.
Nem adhatok teljes körű választ. Hosszú lenne. De néha visszatérek majd a tett helyszínére, ígérem.
A képen a kémiai elemek periódusos rendszerét látjuk. Pontosabban egy típust a sokféle közül. A táblázat tulajdonképpen egy szép listája az elemeknek. Azért szép, mert az elrendezés nem esztétikai alapokon nyugszik, hanem kőkemény természeti törvényeket fejez ki.
Rövid interjú Atom Elemér periódusos rendszer rajzolóval:
MI: Miért színes a periódusos rendszer?
AE: Nem mindig színes ám az öcsém. De ha színes, akkor másként színezem az első két oszlopot, a középső 4x10-es területet, a jobb oldalon levő nagy társaságot és az alsó fertályt. Ez a 4 különálló régió van a rendszerben.
MI: Nem lehetne valami tetszetősebb, mondjuk négyzet alakú rendszert rajzolni? Nem túl szimmetrikus ez így.
AE: Mengyelejev nevéhez fűződik a periodicitás törvényének a megalkotása. Eszerint, ha az elemeket sorba rendezzük, pl. elektronjaik növekvő száma szerint, akkor érdekes ismétlődéseket találunk a tulajdonságokban. A 3-as hasonlít a 11-es és a 19-esre is több szempontból. Az egymás alatt levő elemek tulajdonságai hasonlóak. Tetszik, nem tetszik, így beszédes.
MI: Mengyelejev már minden elemet ismert?
AE: A XIX. század második felében ez elég érdekes lett volna. Dimitrij barátunk az ismert elemek tulajdonságai alapján szuperbátran dolgozott. Olyan bátran szerkesztette a táblázatát, hogy üres helyeket hagyott ki a szerinte még fel nem fedezett elemeknek. Például a germániumnak is. Az ő rendszerei elvileg hasonlítanak az általam rajzolt periódusos rendszerekre, de nem lehet őket összetéveszteni.
MI: Mit jelentenek a sorszámok és a kisebb számok?
AE: Nos, szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál, ugyanis a sorszámok a rendszámok, melyek az elemek egy atomjában izgő-mozgó protonok és egyben elektronok számát jelzik. Például az oxigénnek 8 protonja és elektronja van.
MI: Mit jelentenek a régiók?
AE: A 4 régiót mezőnek hívjuk mi egymás között. Van s mező, p mező, valamint d- és f mező. A mezőkben olyan elemek edzőtáboroznak együtt, akiknek egy kicsit hasonlít az elektronszerkezetük. Emiatt a tulajdonságaik is. Például a nemfémek egy kupacban vannak.
MI: Ne vegye sértésnek, de nagyon csúnya, hogy alul két sorban külön sertepertélnek elemek. Nem lehetne ezt korrigálni, bátyám?
AE: Nézd fiam! Megértem az aggodalmad. A két sornyi elem a lantanidák és az aktinidák, melyek helye valójában az 57. és 72., valamint a 89. és a 109. elemek között lenne. Oda is rajzolhattam volna, de akkor olyan széles lenne a periódusos rendszer, hogy alig férne el a papíron. Persze, ez ízlés dolga. A holland nebulók ezt nézegetik az isiben.
MI: Nem is zavarjuk tovább. Utolsó kérdésünk, hogy min dolgozik most?
AE: Sokan azt hiszik, hogy csak egyféle periódusos rendszer létezik. Ha így lenne, halálra unnám magam. Magad is megnézheted, milyen jópofa megjelenítések vannak, ha letöltöd őket a webrű'. Pl. innen: http://www.wou.edu/las/physci/ch412/alttable.htm.
Ennyit tudtunk mára kicsikarni Elemér bácsitól. Az elfoglalt szaki mikrofonon kívül még ajánlott egy hasznos linket is: http://www.webelements.com/webelements/scholar/.
Ez a helyzet.
A fotó FHKE műve és a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Hozzászólások