Lehet, hogy nagyon rendes ember volt az a nyelvújító, aki a hő és a hőmérséklet szavakat kreálta. Az is lehet, hogy reggel kakaót készített a gyerekeinek, esténként pedig mesélt. De ezt a két szót mégsem kellett volna... A magyar ajkú, fizikát, kémiát tanulókat rendesen elintézte. Az a helyzet, hogy a hő és a hőmérséklet két teljesen különböző szót érdemelt volna. Vagyis mi, a derék utókor igazán nem duzzogtunk volna, ha az egyik pl. "heat", a másik "temperature". Angol társaink nem is tudják, hogy milyen mázlisták.

A hőmérséklet a testekben levő és állandóan izgő-mozgó részecskék mocorgási sebességét jellemzi. A kakaóban levő részecskék lényegesen fürgébbek a jégkockában levő vízmolekuláknál. Zárójelben megjegyezném, hogy olyan nem lehet, hogy a részecskék nem mozognak. Ha nagyon hideg van, akkor sem.
A hő az energiaátadás formája. Kapcsolatba hozható a testek hőmérsékletével, de két különböző, egyéniségére büszke fogalomról van szó.

Az agyrém az, hogy a hőmérők valójában nem hőt, hanem a betyárját neki: hőmérsékletet mérnek. Egy régi hőmérő látszik a képen is. Ha a levegő felmelegedett, az edény és a benne levő folyadék kissé kitágult és esetleg a folyadék ki is folyt.  
A mértékegységeket a világban sajnos nem veszik elég komolyan. Tegyük szívünkre a kezünket! Hányszor hagyja el a szánkat a négyszögöl, a hold, a bar, a higanymilliméter, a col, a hüvelyk? A mértékegységek sokfélesége nem színes virágoskert, hanem gyilkos bozót. Benne nem illatfelhők, hanem bűzös halál.

A hőmérséklet SI egysége (nem téli sport) a kelvin. Nem kelvin fok! Csak kelvin. Jele: K. A kelvin az ún. abszolút hőmérséklet mértékegysége. Nullpontja az elvileg is elérhetetlen 0 K hőmérséklet. (Nem lehet elérni, még akkor sem, ha az aszcendens vagy a homeopátia a feje tetejére áll!)

Születtek más skálák is, melyek használatban vannak. Szuper tulajdonságuk, hogy a beosztásuk ugyanaz, csak az alappontjaik vannak máshol.
Ilyen az Anders Celsius által készített skála, mely a víz fagyáspontja és a víz forráspontja közötti tartományt osztja fel 100 részre. (Maga a fagyáspont és a forráspont nem csupán a hőmérséklettől függ, de most ezt hagyjuk.) A svéd tudós egyébiránt a skálán levő számokat felcserélve használta a maihoz képest.
A mértékegység neve Celsius-fok (°C - a karika helye fontos). A szépség az, hogy 1 kelvin akkora mint 1 Celsius-fok.
A Fahrenheit-skálát Európában nem használjuk, de azért azok is készítenek habos kakaót csemetéiknek, akik szerint 77 °F a szobahőmérséklet.

Itt lehet olvasni az átalakításról és itt találsz konvertálót, ha gond lenne: http://www.onlineconversion.com/temperature.htm

Sajnos a Celsius-fokot nagyon ritkán láthatjuk szépen megjeleníteni. Pedig már Unicode karakter is van, amelyben a karika és a C-betű össze van forrasztva: ℃.

Ez a helyzet.