Arkhimédész törvénye olyan mint egy film, amit mindenki látott, mégsem mindenki tudja, hogy miről szól. A főszereplő még rémlik és a reklámszöveg is, aztán kakukk.
A kisangyalommal giccsesített nótácska számomra igazi idegborzoló horrormúvi. A "minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya" sorok eléggé helybenhagyják a fizika egyik szép törvényét.

Nézzük meg, hogy miért!
Először is a törvény messze túlmutat a vizen, mivel más folyadékban is érvényes, például higanyban is. Sőt, legyünk erősek: gázokban is érvényesül. Jut eszembe, mi nehezebb? 1 kg toll vagy 1 kg vas?
Másodszor a testek mártogatása leginkább a pörköltszaft szakterülete. Legyen inkább (el)merülés.
Harmadszor a súlyvesztés a rím miatt került át a fitnessguruk szótárából. Nem hibás, de pontatlan és fátylat borít a lényegre.

Az ókor egyik legérdekesebb természettudósa jó érzékkel ötvözte a matematikát azzal, amit ma fizikának nevezünk. Nem láthattuk valóságshow keretén belül, ahogy a fürdőben meztelenül rájött a később általa híressé vált törvényszerűségre. Talán igaz a legenda, talán nem. De szívesen meséljük, hogy meztelenül, kiáltozva rohant Szirakúza utcáin és kiabálta: Heuréka! (Megtaláltam!) Száva István A szirakúzai óriás című könyve kellemes olvasmány, ajánlom. Jut eszembe, mi nehezebb? 1 kg toll vagy 1 kg vas?

A mártogatós súlyvesztésnél azonban itt többről van szó, kisméretű angyalom! Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága egyenlő a kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
A felhajtóerő függ a test térfogatától, azaz a dinnye jobb helyzetben van a ribizlinél. Ez az erő a sűrűségtől is függ, de csupán a közeg sűrűségétől. Ez azt jelenti, hogy a dinnyére és egy ugyanakkora ágyúgolyóra ugyanakkora felhajtóerő hat mondjuk vízben.

Jut eszembe, mi nehezebb? 1 kg toll vagy 1 kg vas? Ebben a kérdésen az ovisok is szakértők és a felnőttek is nagy lelkesedéssel villognak vele gyermektársaságban. A válasszal azonban sokan úgy vannak, mint azon emberi társaink, akik számára Einstein csak egy lobogó, fehér hajú, nyelvet nyújtogató bácsi.

Rövid válasz: a vas.
Rossz válasz (kisgyerekeknél megengedett): hát egyforma, te pupák!
Hosszú válasz: hol mérjük? Levegőben esetleg vagy ravaszul vákuumban?

A tömege a vasnak és a tollnak is 1 kg. Ám a toll sokkal nagyobb térfogatot foglal el (szorít ki a levegőből), ezért rá nagyobb felhajtóerő hat a levegőben, mint a vasra, mely kisebb térfogatú. Ha levegőben mérünk, akkor a mérleg tollas serpenyője kissé magasabban lesz. Ha nincs közeg, nem merül a két test semmibe, azaz vákuumban mérünk, akkor egyenlőség lesz.

Ez a helyzet.