H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Repülő fül

2012.09.08. 18:01 :: H2SO4

repuloful3.jpgAki utazott már repülőn, találkozhatott azzal a problémával, hogy „bedugult” a füle, esetleg fájt is. Ilyen bárkivel megeshet, még a vájtfülű emberekkel is. Igaz, az ő fülük nem fizikailag, hanem zeneileg „vájt”. Ez a jelenség autóban is megesik, ha magasabb hegyen közlekedünk, és bizonyára megesik más járművekben is.
A fülünk legérdekesebb része nagyon kicsi. Az alábbi videóban például egy ún. videó otoszkóppal néznek be egy ember fülébe. A külső hallójáratban járkálva (túljutva a szőröcskéken) egyszer csak felbukkan a dobhártya és áttetszenek rajta a pici hallócsontocskák. Érdemes megnézni a videót például most azonnal.

A dobhártya mögött a középfül van és a dobhártyán nincs átjárás. A középfülben is van levegő. A középfülbe levő levegő a külső (lapát vagy elálló) fülünkön keresztül kerül a helyszínre, hanem a szájüregen, majd a garaton át utazik oda. A garat után egy alagúton kell végighaladnia, amelyet fülkürtnek vagy Eustach-féle kürtnek neveznek. Ez a kürt inkább kürtő, mint hangszer, de ez nem olyan fontos.

A külső fül levegője és a középfül levegője, mint két egymással szemben levő csapat, a dobhártyának feszül és nyomja azt. Az esetek nagy többségében ugyanolyan a nyomás kint és bent, ezért a dobhártyát nem nyomja jobban egyik „levegőcsapat” sem.
Ha a légnyomás különböző a két oldalon, akkor érezzük úgy, hogy „bedugult a fülünk”, pedig nem is. A fájdalom is emiatt lép fel.
Ha tehát repülőgép segítségével utazunk jó magasan, például 10668 méteren, akkor a gépmadár belsejében a légnyomás kisebb, mint a földfelszínen. Ahogyan levegőt veszünk, nyelünk, esetleg ásítunk, bizonyára a középfülünkben is kissé alacsonyabb a légnyomás. A repülőgép fedélzetén nem akkora a légnyomás, mint a földfelszínen, de nem is akkora, mint a repülési magasságon, hanem a kettő között van és ez típusonként változik. Például a hatalmas Airbus 380 kb. 13000 méter magasan utazgat, de belsejében a légnyomás ekkor az 1500 m-en levő légnyomásnak felel meg. Ha nem így lenne, akkor oxigénmaszkban ülnének az utasok, mint a vadászpilóták.
repuloful1.jpgDe ez a kisebb különbség is kellemetlen a fülünknek, ha a gép ereszkedni kezd és a légnyomás egyre inkább nő és közelít a felszíni értékhez. Ekkor a középfülben levő levegőnek nem mindig van lehetősége gyorsan újabb levegőt segítségül hívni és kívül nagyobb lesz a légnyomás, mint odabent. Segít, ha sokat beszélünk, ásítunk, de régebben ilyenkor kedves stewardessek (légi utaskísérők) cukorkát osztogattak. Ma már erről leszoktak, mert sokba kerül a sok cukorka vagy nagyon sok helyet foglal vagy nem tudom, hogy miért :-)

A jelenséget bárki kipróbálhatja, ha repülőn utazik. Ehhez egy üres, lezárt PET-palack szükséges. (Jobb, ha üres, mert, ha például van benne egy kevés szénsavas üdítő, az fűszerezi a helyzetet a maga szén-dioxidjával.) A palackot ki kell nyitni a repülési magasságon, majd visszazárni. Aztán jól látható, ahogyan egyre inkább behorpad a repülő ereszkedése, leszállása közben.

repuloful2.jpg

a brüsszeli vizespalack összehorpadt, mire Ferihegyen leszállt a repülőgép

Érdemes megnézni Zsiros László Róbert videóját is a palackos folyamatról, de el kell olvasni a szöveget hozzá itt a pontosítás miatt!

Hasonló nyomáskülönbség kialakul a búvárkodó emberek életében is, de az nem repülő fül, hanem merülő fül lenne.
Ez a helyzet.

2 komment

Címkék: fül repülőgép nyomás légnyomás

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr54763341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PeterPan 2012.09.09. 22:10:40

Kicsit bonyolultabban én is elvégeztem ugyanezt a kísérlet Bp-Amsterdam repülőúton egy barometrikus magasságmérővel rendelkező túra GPS segítségével.

img525.imageshack.us/img525/8731/capturetdq.jpg

Azt tapasztaltam, hogy a légnyomás időben szabályosan változik. A maximális magasság 2400 méter körüli. Út közben néhány alkalommal GPS alapú magasságot is kértem, ezek tüskeként látszódnak a képen.
Érdekesség, hogy a leszállás után negatív magasságértéket mutatott a műszer, ennek oka, hogy Amsterdam a tenger szintje alatt fekszik.

H2SO4 2012.09.09. 22:14:23

Ez a grafikon nagyon klassz!
süti beállítások módosítása