Aki utazott már repülőn, találkozhatott azzal a problémával, hogy „bedugult” a füle, esetleg fájt is. Ilyen bárkivel megeshet, még a vájtfülű emberekkel is. Igaz, az ő fülük nem fizikailag, hanem zeneileg „vájt”. Ez a jelenség autóban is megesik, ha magasabb hegyen közlekedünk, és bizonyára megesik más járművekben is.
A fülünk legérdekesebb része nagyon kicsi. Az alábbi videóban például egy ún. videó otoszkóppal néznek be egy ember fülébe. A külső hallójáratban járkálva (túljutva a szőröcskéken) egyszer csak felbukkan a dobhártya és áttetszenek rajta a pici hallócsontocskák. Érdemes megnézni a videót például most azonnal.
A dobhártya mögött a középfül van és a dobhártyán nincs átjárás. A középfülben is van levegő. A középfülbe levő levegő a külső (lapát vagy elálló) fülünkön keresztül kerül a helyszínre, hanem a szájüregen, majd a garaton át utazik oda. A garat után egy alagúton kell végighaladnia, amelyet fülkürtnek vagy Eustach-féle kürtnek neveznek. Ez a kürt inkább kürtő, mint hangszer, de ez nem olyan fontos.
A külső fül levegője és a középfül levegője, mint két egymással szemben levő csapat, a dobhártyának feszül és nyomja azt. Az esetek nagy többségében ugyanolyan a nyomás kint és bent, ezért a dobhártyát nem nyomja jobban egyik „levegőcsapat” sem.
Ha a légnyomás különböző a két oldalon, akkor érezzük úgy, hogy „bedugult a fülünk”, pedig nem is. A fájdalom is emiatt lép fel.
Ha tehát repülőgép segítségével utazunk jó magasan, például 10668 méteren, akkor a gépmadár belsejében a légnyomás kisebb, mint a földfelszínen. Ahogyan levegőt veszünk, nyelünk, esetleg ásítunk, bizonyára a középfülünkben is kissé alacsonyabb a légnyomás. A repülőgép fedélzetén nem akkora a légnyomás, mint a földfelszínen, de nem is akkora, mint a repülési magasságon, hanem a kettő között van és ez típusonként változik. Például a hatalmas Airbus 380 kb. 13000 méter magasan utazgat, de belsejében a légnyomás ekkor az 1500 m-en levő légnyomásnak felel meg. Ha nem így lenne, akkor oxigénmaszkban ülnének az utasok, mint a vadászpilóták.
De ez a kisebb különbség is kellemetlen a fülünknek, ha a gép ereszkedni kezd és a légnyomás egyre inkább nő és közelít a felszíni értékhez. Ekkor a középfülben levő levegőnek nem mindig van lehetősége gyorsan újabb levegőt segítségül hívni és kívül nagyobb lesz a légnyomás, mint odabent. Segít, ha sokat beszélünk, ásítunk, de régebben ilyenkor kedves stewardessek (légi utaskísérők) cukorkát osztogattak. Ma már erről leszoktak, mert sokba kerül a sok cukorka vagy nagyon sok helyet foglal vagy nem tudom, hogy miért :-)
A jelenséget bárki kipróbálhatja, ha repülőn utazik. Ehhez egy üres, lezárt PET-palack szükséges. (Jobb, ha üres, mert, ha például van benne egy kevés szénsavas üdítő, az fűszerezi a helyzetet a maga szén-dioxidjával.) A palackot ki kell nyitni a repülési magasságon, majd visszazárni. Aztán jól látható, ahogyan egyre inkább behorpad a repülő ereszkedése, leszállása közben.
a brüsszeli vizespalack összehorpadt, mire Ferihegyen leszállt a repülőgép
Érdemes megnézni Zsiros László Róbert videóját is a palackos folyamatról, de el kell olvasni a szöveget hozzá itt a pontosítás miatt!
Hasonló nyomáskülönbség kialakul a búvárkodó emberek életében is, de az nem repülő fül, hanem merülő fül lenne.
Ez a helyzet.
Hozzászólások