Gond van. Fogytán az izotóp. A híradók és a rádió is beszámolt róla, hogy hiánycikk az izotóp és nem tudják elvégezni számos daganatos beteg vizsgálatát. A hír hallatán elég
sok izotóp sértődött meg, talán el is sírta magát, mondván, hogy ők nem hiánycikkek. Történetünk szereplői nem akármilyenek, hanem mesterségesen előállított, radioaktív izotópok.

Pár szó az izotópokról, hogy ne legyen gond, ha ez a téma a habpartin vagy a diszkó klubban előkerül. A kémiai elemek egy lakótelepi házban, a periódusos rendszerben laknak. Minden lakásban egy másik elem. Minden elemnek van egy személyi száma, hogy igazolhassa magát, ha jön a vegyrendőrség. Az elemek személyi száma a rendszám (jele Z).

Ha bekopogunk a 6-os számú ajtón, akkor egy szénatom nyit ajtót. Ha megkérdezzük, hogy ki van a lakásba bejelentve, akkor hümmögve bár, de beismeri, hogy nincs egyedül. Hoppá. Egy elem, nem egy elem? Ekkor már leülünk picit a nappaliban és jobban a szeme közé nézünk a szénatomnak. Nagy fekete szemeit (akarom mondani szeneit) lesütve elmondja, hogy laknak még ketten a másik szobában. Mindkét ipse szén. Ő ugyanis 12-es tömegszámú, míg a lakótársak egyike 13-as, a másik 14-es. Mindkét lakótárs nagyon ritkán fordul elő, de nem lehet őket sajnos letagadni.

A lakás ajtaján jogosan szerepel a 6-os, mert mindhárman 6 protonnal rendelkeznek. A három lakótárs nem testvér, hanem három szénizotóp. A legtöbbször a 12-essel találkozunk, hiszen ő fordul elő 98,9%-ban a természetben. A legnagyobb celeb mégis a 14-es, mivel a régészeti kormeghatározásban gyakran működik közre (radiokarbon módszer).

A ház legtöbb lakásában ugyanez a helyzet. Sok helyen megbújnak a jogos társbérlők, az izotópok. Vaséknál, a 26-os lakásban négyen vannak, de báriumék az 56-osban tíznél is többen tengetik életüket.

A híradásokban tehát nem mindenféle izotópról volt szó. Az egyik ilyen izotóp a 43-as bérleményben lakik tizenhatod magával egy elég instabil társaságban. Becses neve technécium (43 darab protonja van) és 99-es tömegű (tehát 99-43=56 neutronja van az atommagban).

A technéciumot (Tc) mesterségesen állították elő, de nyomokban előfordul uránércekben és molibdén ércekben is.

Az orvosi diagnosztikában a ^99mTc jelű izotópot használják. Az m betű nem nyomdahiba, hanem a meta vagyis metastabil szóra utal. Ez azt jelenti, hogy a ⁹⁹Tc atommaghoz képest egy energiában gazdagabb változatról van szó. Mindkét atommag egyébként radioaktív, azaz idővel elbomlik. A technécium izotópjai gamma sugárzók, amely azt jelenti, hogy radioaktív bomlásuk közben erős elektromágneses sugárzást (gamma) bocsátanak ki. Ez a szerencsénk, mert ezt ki lehet mutatni, így nyomon követhetjük ezeknek a csibész atommagoknak az útját például a testben.

A ^99mTc élettartama néhány óra csupán, de jópofa módon akkor áll rendelkezésre, amikor szükség van rá. Ilyenkor a ⁹⁹Mo izotóp mellől egyszerűen leoldják és be is fecskendezik a betegbe. Néhány mikrogramm anyag több ezer beteg számára is elég ^99mTc izotópot szolgáltat.

A vizsgálat neve szcintigráfia, mely egy képalkotó eljárás az orvoslásban. A betegbe fecskendezett radioaktív izotópot tartalmazó anyag a lehető legkevésbé káros, mivel alacsony energiájú a kibocsátott sugárzás. Ezt a sugárzást ún. gamma kamerával vagy réteges képek készítéséhez SPECT-kamerával rögzítik. Utóbbi a CT-hez hasonló.

Ezeknek a technécium izotópoknak a gyártásával mindössze néhány atomreaktor foglalkozik. A hiányt a hollandiai HFR reaktor meghibásodása és ezzel egyidejűleg más reaktorok (pl. a belgiumi BR2) tervezett karbantartása okozta.

Ez a helyzet.