A közeli élelmiszerboltban történt velem nemrégiben ez az eset. A pénztárnál álltam sorban és egyszer csak elém sorolt egy másik pénztáros. Épp ebédszünetre ment és letett a pultra két db zsemlét, egy zacskós kakaót és egy darab sajtot.

Pénztáros 1: (beolvassa az árut és mondja az összeget) - Te miért iszod ezt a kakaót, ebben marhavér van! - mondta a kollégájának oly hangosan, hogy csak a bolton kívül nem lehetett hallani.

Pénztáros 2: - Ó, nem tudtam. Vissza lehet csinálni? Nem veszem meg. (Pénztáros 1 visszaveszi.) De különben te tudtad, hogy az üdítőket vértetűvel színezik? Attól olyan színesek.

Pénztáros 1: - Hát, én vajat sem eszem, abban gumi van. Tudom, foglalkozott vele a tévé is.

Ezek az emberek remek étvágyat csináltak a vásárolt finomságokhoz, de a reklám magasiskolája is volt ez egyben.

Kezdjük a fincsi kakaóval. Történetünkben nem fontos, de a zacskós kakaó nagy előnye, hogy az ember nem vehet olyat, amit már valaki megkóstolt (lásd kupakos verziók).

Hogy jön a marhavér a kakaóhoz?  

Évtizedes, ismert téves hiedelem ez a marhavéres, amely abból fakadna, hogy a tehénfejés során, a nagyüzemi buzgalomtól hajtva azt a tejet is megmentik további felhasználásra, amibe esetleg vér kerül a tőgyből. A kakaóban meg úgysem látszana meg egy kis vér. No, ennél azért szigorúbbak az élelmiszerbiztonsági szabályok a világ sok országában.

Nem így a hamburger! A marhahúsban bizony van vér is.

Nagyüzemi tehénfejés -  Some rights reserved by pennstatenews

Az élelmiszerekben vannak adalékanyagok. Többnyire a vásárlók kedvéért. Aki ezt nem szereti, gondolom megoldja az étkezést erdei vadászattal, havasi forrásvízzel, kézzel fogott hallal. Persze a sört is maga főzi és soha nem eszik csokoládét vagy kávét. Az élelmiszeriparban a nem lehet ugyanúgy elkészíteni az élelmiszereket, mint házilag. Van, aki csak a házitejre, háziételekre, házi jellegű élelmiszerekre esküszik. Ezzel nincs baj, de magunkról állítunk ki bizonyítványt, ha megalapozatlan, nem bizonyítható, tudománytalan vagy hallomásból kapott információkkal operálunk. Ha valaki azt mondja, hogy nem ízlik neki a boltban kapható vaj, ezért háztáji vajat vásárol, teljesen rendben. Ha valaki azt mondja, hogy nem ízlik neki a boltban kapható vaj, mert abban káros anyagok vannak, az bizony megalapozatlan.

Halkan jelzem, hogy vannak emberek is, akiknek a házi, házi jellegű vagy a háztáji jelzők éppen az ijesztőek, mert a higiéniai- és élelmiszer biztonsági szabályok hiányát juttatja eszükbe.

bíbortetvek egy fügekaktuszon (szétmorzsolva is) - Some rights reserved by Dick Culbert

De mit keres a tetű az üdítőben?

Ráadásul vértetű. Ha a tények tisztelete fontos, márpedig nagyon fontos, akkor bánjunk óvatosan a szavakkal! Albus Dumbledore is jól megmondta Harry Potternek, hogy a szavak erejét nem érdemes lebecsülni.

Tehát ez a tetű nem vértetű, hanem bíbortetű (Dactylopius coccus). Vér itt közelben és távolban nincs. Na, most ez a tetű nem a piszkos fejbőrön lakik, hanem egy dél-amerikai kaktuszon. Aztán az üdítőitalt nem úgy színezik, hogy tölcsérrel beletöltik a széttrancsírozott dél-amerikai bíbortetveket. Tehát nem úgy, mert üdítőitalt nem is színeznek így, csak pl. gyümölcsborokat. Úgy történik ez, hogy a nősténytetveket megszárítják, majd kémiai úton kivonják belőlük a kárminsavat, amit egyébként védekezésre használnak e lények. A kárminsav (C₂₂H₂₀O₁₃) molekuláiban szén-, oxigén- és hidrogénatomok vannak. Az atomoknak nincs múltja, nincs útlevele, nincs dossziéja, nem tudják honnan jöttek, nem hordoznak semmilyen információt arról, hogy egy tetűben vagy egy papírlapban, esetleg egy tulipánban voltak korábban. A kárminsavból timsó (KAl(SO₄)₂·12H₂O) hozzáadásával kapják a kármin nevű színezéket, amelyet ételfestékként használnak. Ez a só még a kárminsavra sem emlékszik, nemhogy a tetvekre.

Szárított, porított alapanyag és a kármin - Some rights reserved by putneymark

Tisztázzuk tehát, hogy az üdítőben és más élelmiszerekben nincsenek tetvek, sem azok maradványai, sem kis tetűláb-darabkák stb. Egy olyan anyag az ételszínezék, amelyet szárított bíbortetvekből kivont kárminsavból állítanak elő kémiai úton. Az alábbi videóban a folyamat egy része látszik.

Nagyon sok weboldal, kiadvány (pl. A leves hazudik) rémisztgeti az embereket légből kapott állításokkal, szóbeszédre épülő, nem bizonyított információkkal, arra építve, hogy kémiai ismereteik csekélyek, a tudományos gondolkodás és a tények tisztelete pedig ritkaság. Aki büszkén hirdeti, hogy mindig is utálta a kémiát, az jobban teszi, ha később sem foglalkozik vele. 

Kevesen tudunk repülőgépet vezetni, jobb, ha szakemberre bízzuk magunkat a reptéren...

Ez a helyzet.