Hóhányó
2007.12.20. 22:59 :: H2SO4
A hóágyú egy kicsit hasonlít a szódás szifonra. Nem kinézetre. Lelkileg. Ma már semmi sem igazi. Az emberek műanyag síléceken, műanyag ruhában siklanak műhavon. A hóágyú sem komoly berendezés, egy hóhányó.
A mellékelt fotón a Kékestető egyik ventillátoros hóágyúja látszik munka közben. Munkatársai közül kiemelném a vizet, a levegőt és a vizet.
A hóágyú sűrített levegőt állít elő, azt pedig egy speciális szórófej fújja ki és keveri össze a magas nyomású vízzel. A gyorsan kitáguló és lehűlő levegő pici jégkristályokat hoz létre. Hasonló a folyamat ahhoz, amikor szódavíz készítésekor a patron a kiáramló (táguló) szén-dioxid lehűlése miatt olyan hideg, hogy a vízgőz ráfagy. Mondtam én, hogy lelkileg.
Az apró jégkristályok még nem hópelyhek. (És most jön a másik víz munkatárs.) További vízzel kell növeszteni a krsitályokat. Ezt úgy oldják meg, hogy a szórófejek a keveréken kívül egy vízburkot is fújnak, amely megfelelő vízmennyiséget ad a hókristályok kialakulásához.
Az egész társaságot a hóágyú egy ventillátorral fújja a magasba és esés közben bőven van idő a vízrészecskéknek összemelegedni, azaz összehidegedni egymással.
Vannak másféle hóágyúk is, amelyek rögzített helyzetűek, esetleg magasabbak, de mind hóhányók. A műhó készítésével azonban vannak gondok. Ezek azonban már kevésbé műek. A hóhányók például sok tiszta vizet és sok áramot fogyasztanak a legszűkebb időszakban. Néha zajosak és néha tovább működtetik őket, mint az a természet szeretné.
Ez a helyzet.
Szólj hozzá!
Címkék: hó víz szén dioxid jég
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hozzászólások