A Trükkös tudomány a Discovery Channel tévécsatorna egyik népszerű sorozata, amelyben bűvésztrükknek álcázott kísérletek szerepelnek. Most, amikor Középföldén a fizika és a kémia oly sanyarú megítélés alá esik, örülni kell annak, hogy a televízióban vannak ilyen műsorok, ahol olyan szavak hangoznak el fényes nappal, hogy súrlódás, légnyomás, molekula. Mégis meg kell említeni az egyik adásban felbukkanó, a kémiai hibák toplistáján szereplő bakit. Ez a hiba jól mutatja, hogy a külső szemlélő számára apró eltérés valójában komoly hiányosságra utal.
Az egyik műsorban egy zakót öntenek le piros folyadékkal (mintha vörösbor lenne), aztán lemossák vízzel (ami valójában alkohol), aztán meggyújtják, és szén-dioxidos oltóval leküzdik a lángokat és lám, a zakó sem nem foltos, sem nem égett. A filmesek szerint valójában fenolftaleines lúg a vörös folyadék, amit alkohollal törölgetnek, ez az alkohol ég egy kis ideig és végül a szén-dioxid hatására eltűnik a vörös folt. Ha az utcán megállítunk valakit és hirtelen megkérjük, hogy mondjon egy indikátort, akkor százból tízen a lakmuszt említenék (89-en nem értenék a kérdést :-)), de a fenolftalein is indikátor, vagyis színváltozással jelzi, ha lúgos oldatban van és lilás lesz (nem igazán vörös). Talán a filmesek másik indikátort használtak, ami valóban vörös színű lúgban, de nem merték elmondani? A hiba ezután érkezett a képernyőre. A zakón levő folt (színét hagyjuk) attól színtelenedett el, hogy az oltópalackból származó szén-dioxid egy része a zakón levő vizes oldatban szénsavvá alakulva a lúgos oldatot semlegesíti (és a fenolftalein színtelen ilyen kémhatásnál). Okosan meg is mutatták egy grafikán a CO2 és a H2O molekuláját, de hoppá, ezzel elkövették a legendás, ám súlyos hibát.
A képen látható molekulák közül a szén-dioxidé ugyanis hibás. Nem kicsit. Az oxigénatom kisebb a valóságban, mint a szénatom, de ez a kisebbik nagy hiba. A nagyobbik nagy hiba, hogy a szén-dioxid molekulája egyenes, nem olyan hajlott, mint a grafikán. Ó, ez apróság, mondhatnák sokan. Olyan szép, hogy sokfélék vagyunk, van, aki így rajzolja, van, aki úgy. Csakhogy aki így rajzolja, mint a filmben (és aki ellenőrizve azt, nem javíttatta ki) nem tudja az iskolás tananyagot. A szénatom ugyanis nem egyszeres, hanem kettős kötéssel kapcsolódik mindegyik oxigénatomhoz (négy kötés, darabja 2 elektron, összesen 8, ez a cél). Az oxigénatomok ennek rendkívül örülnek, mert a kettős kötés 4 elektronja mellett nekik még van kétszer kettő, vagyis 4 és így összesen szintén 8. Az oxigénatomok darabonként 2x2 elektronja taszítja egymást, de annyira, mintha legalábbis utálnák egymást és úgy lehetnek legtávolabb, ha a CO2 molekulája egyenes. Ráadásul a kettős kötés sem olyan egyszerű, mint egy = jel, ahogyan ábrázolni szokták.
A szén-dioxid molekula grafikája helyesen (By Jynto [CC0], via Wikimedia Commons)
Ezeket nem tudja, aki a rajzot így készíti el, ez pedig általános iskolai kémia tananyag. Ha ez a hiba benne maradt ebben, az amúgy érdekes filmben, akkor az jelezheti azt is, hogy más részeket sem ellenőriztek, lektoráltak. Ez a hiba nagyon gyakori, mert a szép grafikákat nem kémikusok készítik, de hogy miért nem nézik át? Az eredmény nem trükkös tudomány, hanem türkkös tudmoáyn.
Ez a helyzet.
A világ építőkövei nem unalmas társaság. Több mint száz éve egészen komolyan kutatják őket, és a fizikusok számos olyan törvényszerűséget fedeztek fel, amelyek elmesélik nekünk, hogy miért ilyen a Világegyetem és benne a mi szerény világunk. 2012. július 4-én a CERN olyan (régóta várt) eget rengető bejelentést tett, amely a tudomány történetében csak ritkán fordul elő. Európa részecskefizikai centrumában minden valószínűség szerint egy már megjósolt építőkő, egy bozon létezését sikerült igazolni. Nagyon nagy valószínűséggel nem is akármilyen bozon nyomára bukkantak a vadászok, hanem a legnagyobb trófeát sikerült becserkészni, ami nem más, mint a Higgs-bozon. Az évszázad eddigi legjelentősebb felfedezésének tudományos közlése kevéssel a Nobel-díjak októberi kihirdetése előtt, 2012. szeptember 17-én 3.jpg)
A Higgs-bozon létezését először 
Aki utazott már repülőn, találkozhatott azzal a problémával, hogy „bedugult” a füle, esetleg fájt is. Ilyen bárkivel megeshet, még a vájtfülű emberekkel is. Igaz, az ő fülük nem fizikailag, hanem zeneileg „vájt”. Ez a jelenség autóban is megesik, ha magasabb hegyen közlekedünk, és bizonyára megesik más járművekben is. 
De ez a kisebb különbség is kellemetlen a fülünknek, ha a gép ereszkedni kezd és a légnyomás egyre inkább nő és közelít a felszíni értékhez. Ekkor a középfülben levő levegőnek nem mindig van lehetősége gyorsan újabb levegőt segítségül hívni és kívül nagyobb lesz a légnyomás, mint odabent. Segít, ha sokat beszélünk, ásítunk, de régebben ilyenkor kedves stewardessek (légi utaskísérők) cukorkát osztogattak. Ma már erről leszoktak, mert sokba kerül a sok cukorka vagy nagyon sok helyet foglal vagy nem tudom, hogy miért :-)
Hozzászólások