H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

A pulóver lábnyoma

2011.03.21. 22:25 :: H2SO4

http://www.flickr.com/photos/lollyknitA globális klímaváltozás, a felmelegedés okozta változások most már egyre több ember számára ismertek. Eljutottunk oda, hogy már nem mutogathatunk csupán a hatalmas gyárkéményekre. Lassan mindenféle termék és tevékenység rendelkezik egy olyan jellemzővel, amit CO2 lábnyomnak nevezünk. Ez kifejezi, hogy hány kilogramm szén-dioxid (CO2kibocsátásával jár az adott termék előállítása vagy használata. A kellemetlen tehenekről már ebben a blogban is volt szó.

A tehenek barátairól sem feledkezhetünk meg. A juhok sikerterméke a gyapjú nagyon népszerű: sokan szeretik, sokan hordják, sokan kézműveskednek vele és most már sokan próbálják védeni is. A gyapjú ökológiai lábnyoma ugyanis kiemelkedően nagy. Egy gazdag ország minden lakosa évente átlagosan 3 kg gyapjút vásárol ruhaneműk formájában (feleannyit mint pamutot). Nem a mennyiség probléma, hanem az, hogy a juhok tartása során - a legnagyobb jóindulattal is - nagyon sok metánt keletkezik.

Az egy juh által kibocsátott évi 7 kg metán (CH4) kb. hússzor jobban hozzájárul az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid. Egy állat mintegy 3 kg gyapjút ad, így a gyapjú minden kilogrammja kb. 60 kg CO2 lábnyomnak felel meg. Ez hatszorosa a pamuténak, háromszorosa a poliészternek. Ráadásul a feldolgozás még ehhez 20-30 kg CO2 terheléssel járul hozzá.

Összehasonlításként: 3 kg gyapjú CO2 lábnyoma nagyjából annyi, mint amekkora 25 kg irodai papíré.

 

A gyapjúból készült ruhaneműk kissé kellemetlen renoméját javítja, hogy sok ruci végzi a turkálókban és így azok sokkal kisebb ökológiai terhelés árán kerülnek új tulajdonoshoz. A gyapjú újrafeldolgozása is nagy lehetőség lenne.

 

A filmen a marhatenyésztők erőfeszítéseibe nyerhetünk bepillantást. A gyapjútermelők sem restek. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyapjú használata a jó szigetelés révén csökkentheti a fűtési költségeket és így a lábnyom is kisebb. Ausztráliában és Új-Zélandon a juhtenyésztők igyekeznek védeni a jövőjüket azzal, hogy a tartás minél klímabarátabb legyen. Azonban a juhok nehezen tudják visszatartani a testükben képződő és onnan kikívánkozó metánt.

Ez a helyzet.

2 komment

Címkék: környezetszennyezés szén dioxid ökológia lábnyom gyapjú üvegházhatás

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr842760681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Spikk 2011.03.21. 23:24:30

Az mind semmi, olyat is hallottam, hogy építési szigetelőanyagnak gyapjú, talán födémhez és padlás szigeteléséhez javasolták, falhoz nem. Persze az szerintem lehetne sokadszor újrahasznosított és a fűtésen évek alatt bizonyára sokat is spórolna. Bár gyanítom, hogy valójában frissen nyírt és alaposan feldolgozott anyag lesz az.
Meg is találtam, más természetes szigetelőanyaggal együtt:
www.gyoriotthon.hu/index.php?mn=hu,kat,cikk@show&cikkid=3193&kezdokategoria=179

indust · http://indust.hu 2011.04.26. 17:15:54

esetleg ki kellene próbálnit a parafát >;D