H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Atomrandi

2010.10.06. 21:39 :: H2SO4

A kémiai Nobel-díjat az utóbbi években többször inkább biológiainak lehetett volna nevezni. 2010-ben azonban a kémia lényegét, a kémia kötéseket érintő kutatásokért kapták ezt a rangos kitüntetést.

Gondolom, hogy igen sok embert érdekel a kémiai Nobel-díj és véget nem érő beszélgetések zajlanak róla. Annak a néhány embernek, aki nem figyelte, nem értette, hogy miért adták 2010-ben a kémia Nobel-díjat, adnék egy kis muníciót a bulikon, kávészünetekben, kocsmákban zajló lelkes beszélgetéshez. A 2010-es díj különösen alkalmas téma randizáshoz.

A kémiára mindenki ráfogja, hogy büdös (Murphy miatt), pedig a biológia sem kutya. Vagyis kutya valóban, de ezt most hagyjuk. A kémia lényege abban áll, hogy atomok vagy atomcsapatok között kötések bomlanak fel és kötések létesülnek. Kár tagadni, hogy amikor ez történik, az a kémiai reakció.

 

2010. októberében Richard F. Heck, Ei-ichi Negishi és Akira Suzuki kapták a kémiai Nobel-díjat a palládium katalizátoron végbemenő keresztkapcsolásos reakciók kidolgozásáért. Nyugi, picit kibontjuk, hogy a pohár bodzaszörp mellett ne itt álljon meg a beszélgetés.

A palládium (Pd) egy nagyon vendégszerető fém. Kristályszerkezete olyan, hogy kisebb méretű vendégek vidáman elvannak benne. A hidrogén például törzsvendég. A vendégségben azonban a részecskék ledobják nyakkendőjüket és szívesen kötnek új barátságokat. Nem ritka, hogy nem is azzal a párral távoznak, akivel érkeztek.

A fentebb említett urak érdeme éppen az, hogy a nem túl készséges szénatomokat új kötésekre tudták rábírni a palládium felületén és így olyan vegyületeket lehetett létrehozni, amelyeket korábban nem. Azaz mégis, mert a természet olykor megoldja. Így tesz egy elhíresült Karib-tengeri szivacs, a Discodermia dissoluta, amely egy (talán) gyógyhatású bonyolult vegyületet állít elő. Olyan vegyületet, amelyre nagyobb mennyiségben is szükség lehet és nincs annyi szivacs, amennyi elég lenne. Ezt az anyagot például a Negishi által kidolgozott reakció alapján ma már laboratóriumban is előállítják.

Richard F. Heck, Ei-ichi Negishi és Akira Suzuki több reakciómechanizmust talált ki, amelyek ma már alapvető fontosságúak a szerves kémiában és ezen belül a gyógyszergyártásban. Ezekben a reakciókban az atomok randija úgy zajlik, hogy a palládium felületére a szénvegyület partnere figyel fel és viszi el társát a buliba. A találkozás nyomán a palládium sem rest és rövid időre beszáll a barátkozásba. Az előbbi szénvegyület aztán egy másik páros másféle szénvegyületéhez kapcsolódik, és haza már együtt mennek. A palládium mosolyogva vesz részt a reakcióban, de az akció után zavartalanul folytatja a tevékenységét. A reakciókban ilyen segítséget nyújtó, a reakciót lehetővé tevő anyagokat katalizátornak hívja mindenki az operaénekesektől a tetőfedőkig.

Suzuki reakciójával 1994-ben sikerült a vegyészeknek egy óriáslegót kirakni is kirakni, a palitoxint, amely 129 szénatomot tartalmaz. A palitoxint még 1971-ben egy korallzátonyon sikerült izolálni, de a mesterséges előállításhoz kellett a palládium katalizátor és azok a vegyülettípusok, amelyekkel megvalósítható a kirakó.

forrás: http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/2010/info_publ_eng_2010.pdf

A 2010-ben díjazott kémikusok az 1960-as években indult kutatásai lehetővé tették az össznépi vegyületlegót, így az emberiség számára kifejezetten hasznos randik nyomán korábban elő nem állítható vegyületek születtek a laboratóriumban. Aki többet és okosabban szeretne erről olvasni angolul, kattintson egy nagyot.

Ez a helyzet. 

3 komment

Címkék: gyógyszer nobel díj szerves palládium katalizátor szerves kémia kémikus

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr632351756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

daniferi 2010.10.07. 00:19:31

Jó leírás, érthető és érdekes :) Egyébként örülök, hogy manapság több posztot írsz, remélem, nem lesz ismét több hónap kihagyás :)

VCs · http://moodlemoot.hu 2010.10.07. 09:36:57

Attila!

Remek cikk és zseniális a stílusod :)

Vágvölgyi Csaba

noirp 2010.12.17. 13:57:12

Katalizátor:
vmikor 2002 körül fizkém tanárunk (Liszi János) mesélte, h. a kínai nyelvben a "katalizátor" fogalmára a "házasságkötő" írásjelét használják.

Saját megjegyzés: nem házasságkötő, hanem madám.