H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Hány éves a radír?

2010.01.29. 21:58 :: H2SO4

Többen pezsgőt bontottak az utóbbi időben a radír vagyis inkább a mesterséges gumi születésének 100 éves évfordulójára. A radírok úgy felöntöttek a garatra, hogy nem tudták elmesélni, hogy ki volt a szülészorvos világrajöttüknél.

Egyes, igen precíz, de sörkedvelő radírok, akik magukat der Radiergumminak nevezik, bizonyos Fritz Hoffmann nevét említik, aki 1909-ben szabadalmaztatta is a mesterséges gumi (azaz a polibutadién) előállítását. A Lanxess nevű vegyipari cég ezt nemcsak a Wikipédiába írta bele, hanem szép Youtube videót is készített.

 

A természetes gumi (kaucsuk) több sebből vérzik, bár mind a mai napig van terület, ahol vidáman él. Az automobilok számának növekedése az 1908-as Ford T-modell megjelenése után nagyon sok gumitömlőt kívánt és bizony a mesterséges gumi jobban bírta a hideget, meleget.

A német radírok azonban adtak hideget-meleget is leningrádi (most már Szentpétervár) radírtársaiknak (bizonyos rezinkáknak), akik nem zsugorodnak össze, amikor azt mondják, hogy a mesterséges gumit Szergej Lebegyev, egy lengyelországi születésű szovjet vegyész állította elő 1910-ben. Levegyev margaringyárban dolgozott és olyan szénhidrogének lánccá kapcsolódásával (ejtsd polimerizáció) foglalkozott, amelyekben két kettőskötés van (ejstd diének).

Mielőtt a radírok az ombudsgumihoz fordulnak, tegyünk igazságot. A polimerizáció során a szénhidrogénekben, a kettős kötésekben részt vevő szénatomok hirtelen felindulásból (persze nem jószántukból) felkínálják más szénatomoknak eddig szorongatott elektronjukat és a szabaddá váló elektronok sok új, immár egyszeres kötést hoznak létre oly módon, hogy a korábban egyedi molekulák lánccá kapcsolódnak. Erre az ún. polimerizációra számos szerves anyag molekulái hajlandók.

Mi kettőt idézünk be most ezekből, Tisztelt Bíróság!

izoprén, melyben 4 szénatom érintett kettős kötésben, egy pedig lifeg (középen, lent),

illetve

butadién, mely hasonlít az imént említetthez, hisz 4 szénatom érintett kettős kötésben, de nem lifeg semmi.

Amikor a vádlottak polimerizációval igen erős közösségi hajlamról tesznek tanúbizonyságot (hm, kényszer hatására), akkor poliizoprén és polibutadién másodrendű vádlottak keletkeznek. Mindkettőnek vanna érdemei, hiszen a poliizoprén olyan, mint a természetes gumi és például ragtapaszok, óvszerek alapanyaga. A polibutadién sem kezdő a szakmában, hiszen a golflabda belseje és a gumabroncsok is ezzel az összetevővel büszkélkedhetnek.

http://www.flickr.com/photos/securecat/ / CC BY-SA 2.0

óriási gumikacsa Osakában

Nos, akkor most Hoffmann vagy Lebegyev a nyerő? Célszerű rugalmasnak lennünk és a vádakat ejteni kell, Tisztelt Bíróság, mert bizony Hoffman a poliizoprént (1909), Lebegyev pedig a polibutadiént állította elő először (1910).

De akkor hány éves a radír?

 

 Ilyen a polimerizáció, de ez nem gumi, hanem nylon.

Ez a helyzet.

 

12 komment · 1 trackback

Címkék: gumi műanyag radír polimer butadién

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr771713595

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hány éves a radír? 2010.03.24. 12:54:25

Miből lesz a mesterséges gumi? ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2010.01.30. 10:35:30

Hát, olyat se használtam már egy ideje... Mondjuk néha zavarba is jövök, mikor kézzel kell írni :)

Idet 2010.01.30. 12:23:57

Hát, a dolog kémiai részéhez annyit értek, mint hajdú a harangöntéshez, de a radír, az jó! Én sokat írok kézzel, megjegyzetelem a könyveimet, többek között, és olyankor bizony elkél a radír is. A jó radír, amelyik nem maszatol, nem likasztja ki helyből a papírt, jó fogása van.
Én a Faber-Castell márkára esküszöm, radírban és minden más írószerben is.
Ezt is, mint annyi mindent, a németek találták föl. Vagy ha nem ők, a magyarok!

Idet 2010.01.30. 12:30:47

És még: Jó ilyen normális, igen jó stílusú, tudománnyal foglalkozó blogot olvasni, amely még közérthető is. Én vagyok a kivétel, de nyilván sokan vannak, akik a kémiai részt is vágják.

Nagyon tetszett!

Scribent 2010.01.30. 12:38:58

A Discovery Channel - Hogyan készült sorozata és egyéb más források szerint "A radírt 1839 után kezdték el tág körben alkalmazni, miután Charles Goodyear feltalálta a nyersgumi feldolgozásának új módját, amelynek eredményeképpen létrejött a tartós és jól használható anyag."
Akkor hány éves a radír?

Idet 2010.01.30. 13:09:12

@Scribent: 1770-ben egy Priestley nevű amerikai talált egy olyan növényi összetételű anyagot, amely alkalmas volt a grafitceruza nyomának eltüntetésére, ha már az elsőbbségen lovagolunk. Ebben az esetben (blog) nem a mesterséges gumiból előállított radírról van szó? Vagy a kifejezetten radír céljára szolgáló anyagról? Csak kérdezem!

PeterPan 2010.01.30. 14:05:26

A napokban voltunk a Csodák Palotájában. Ott volt egy érdekes kísérlet gumilabdákkal, aminek ugyancsak a polimerizáció volt a hátterében. A kísérlet két látszólag és tapinthatólag egyforma labdacsból állt. Egyforma tömegűek voltak, de amikor lepattintottuk őket, az egyik úgy pattogott, ahogy elvártuk, de a másik mintha odaragadt volna az asztalhoz. Így hívták őket: Happy and Sad ball. Az anyag amiből készültek neoprén és norsorex. Itt lehet megnézni:
www.youtube.com/watch?v=ciageLSYXUE

Scribent 2010.01.30. 14:21:50

@Idet: Nem vagyok radír szakértő (pedig már elkoptattam néhányat) és nem is akarok az lenni! De ha már az „elsőbbségen lovagolunk”, akkor a már említett Discovery Channel – Hogyan készül sorozatára hivatkozva: „1736-ban egy francia felfedező megfigyelte, hogy dél-amerikai indiánok fagyantából készítenek pattogó labdát maguknak. Hazahozta magával a gyantát és az európaiak nemsokára felfedezték, hogy eltüntethetik vele a grafitceruza írást.” Ha valami gond van az „elsőségen való lovaglással”, lehet menni panaszra a Discovery Chennel-hez.
És ha lehet vitatkozni a „fáberkasznyival” is: akkor én a Rotringra (és ez itt nem a reklám helye) esküszöm. Ízlések és pofonok..
„Mára ennyi a tudomány és technika újdonságaiból.” (Delta –Kudlik Júlia).
Üdv. Scribent (hajdani NDK-s csőtoll márka).

vackorntc 2010.01.30. 16:03:31

Természetes kaucsukból is készíthető radír, még térhálósítás sem szükséges. Valószínűleg már az 1800-s évek elején használhatták.

vackorntc 2010.01.30. 16:22:34

@Scribent: Goodyear és Hancock egymástól függetlenül fedezte fel a természetes kaucsuk kénnel történő vulkanizációját (térhálósítását). A térhálósítás(háromdimenziós struktura, ami nem oldható...) tette lehetővé a gumitermékek (abroncsok stb.) gyártását és széleskörű elterjedését. A radírnál is jó, ha van egy ritka térháló, de szerintem a nyerskaucsuk is képes a grafit eltávolítására. (A nyerskaucsukot a gumifa nedvéből nyerik és már az indiánok is ismerték. A kaucsuk állítólag egy kecsua szó, valami olyat jelent, hogy a fa könnye...)

scv 2010.01.30. 18:26:42

Az utolsón a határfelületi polikondenzáció nagyon tetszett. :)

H2SO4 2010.01.31. 00:08:49

Amikor a radírt főszereplőnek választottam (mert használnom kellett pár napja), még nem is gondoltam, hogy bonyolult eset, de megtetszett, hogy bonyolult :-)
Lehet, hogy a ceruza szült magának radírt? Nem értek, hozzá, de egyetértek azzal, hogy nagy különbség van a radírok minősége között.

A vulkanizálás is érdekes, hasonlít egy kicsit a daueroláshoz :-)