H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Molekulák tülekednek

2009.02.20. 23:01 :: H2SO4

Mi lenne, ha egy rocksztár a koncerten egyszer csak azt mondaná a stadion küzdőterén tomboló rajongóknak, hogy a tömeg szélén állóknak kell a buli végén takarítani? A nép fiai ekkor nem a házimunka iránt érzett elkötelezettségüket fogják megvillantani, hanem uccuneki igyekeznek a sorok széléről a tömeg belseje felé. Ha ilyen történne, akkor a tömeg szélén állandó tülekedés lenne, hiszen, akik kiszorulnak, újra be akarnak nyomulni. Ez a nyomulás azonban csak a tömeg szélén jelentkezne, mivel a bentieknek nem kell tartani a szemétszedéstől, felmosástól. Előbb-utóbb a tömeg kör alakot venne fel. A kör kerülete a lehető legkisebb, ezért a lehetős legkevesebb ember szorulna a szélekre.

Ilyen koncert nincs, de a folyadékok felületén ez a tömeghisztéria zajlik éjjel és nappal, északon és délen, reggel és este és mindig. Erre bárki mondhatja, hogy ő bizony szokott vizet inni és az nem gömb alakú. Van, akinek gömb alakú, de erre még visszatérünk.
Ez a bejegyzés a Szertár blog Minimáldizájn c. bejegyzéséhez kíván kapcsolódni.

A víz molekulái bizony nagyon megijednek, ha a közeghatáron vannak és a folyadék belseje felé igyekeznek annál is inkább, mivel a vízmolekulák jobban vonzzák egymást, mint a levegő meglehetősen maguknak való részecskéi. Emiatt a vízfelszíne a lehetőségekhez képest minimális felületű a pohárban, a tóban, a tócsákban, a cseppekben. Mivel a súlytalanság állapotában a víznek nem kell érintkeznie semmivel ahhoz, hogy megállapodjon egy helyen, ezért az űrhajósok vízgömbökkel játszadozhatnak. Játszadoznak is. Ajánlom mindenkinek a Nemzetközi Űrállomáson készített felvételt.


Ne sumákoljunk! A fenti sorokban a felületi feszültségről esett szó. Ez jellemző az folyadékokra és mérhető is, de mindig fontos, hogy milyen másik közegről van szó. Például víz és levegő vagy alkohol és hidrogén stb. Eötvös Lorándról a legtöbben azt hiszik, hogy feltalált egy egyetemet. Kevesebben tudják, hogy fizikus volt, még kevesebben, hogy készített egy torziós ingát, még kevesebben, hogy a felületi feszültséggel is foglalkozott.
A felületi feszültség mértéke attól függ, hogy mennyire szívesen vonzzák egymást a folyadék részecskéi és mennyire vonzódnak a külső közeg részecskéihez. A kifolyó higany cseppjei szinte gömb alakúak, annyira vonzzák egymást a higany atomjai. Az asztalra kerülő vízcsepp azonban elterül a felületen, megnedvesíti azt. Ezt az elterülést lehet növelni akkor, ha mosószert adunk a vízhez, mert az csökkenti a felületi feszültséget. A mosógépben ez elég jó dolog, de emiatt lehet szappanos hajócskákat is készíteni.
A felületi feszültség ezernyi helyen megnyilvánul. A poharat túl lehet tölteni vízzel, mert kis domborulat keletkezik a tetején (gömbhéj), a molnárkák a víz felszínén rohangálnak, mintha rugalmas hártyán lépdelnének, a gemkapocs úszik a felszínen stb.

A felületi feszültség az oka annak tehát, hogy a folyadékok felszíne minimális az adott körülmények között. Még inkább így van, ha a folyadéknak két felszíne is van, pl. a hártyák, buborékok esetében. Ezek a szappanhártyák sok érdekes mutatványra képesek, lehet velük molekulákat modellezni, matematikai problémákat megoldani a Gyilkos számok c. tévésorozatban, vagy egyszerűen csak sok-sok szép buborékot készíteni, melyekkel nemcsak az emberek szeretnek játszani, hanem a delfinek is.


Ez a helyzet.

 

 

2 komment

Címkék: buborék felületi feszültség szappanhártya

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr76955749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Am580 2009.02.22. 10:34:59

ja ja, az a nagyon "szeretett" Gibbs-féle egyenlet...
régi szép idők.