H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Rádiumemanáció és szellőztetés

2008.11.11. 20:38 :: H2SO4

Bizonyos mumusszavaktól félnek az emberek. A nukleáris szó ilyen. Száműzni is kellett az NMR rövidítés kórházi változatából. Az MR sokkal jobban hangzik. Egy régi paródiában szerepelt, hogy a Fegyver- és Gázkészülékgyárat biztonsági okokból és Gázkészülékgyárnak kellene hívni.

A rádiumemanáció egy igazi „nevezéktani kövület”, mely rengeteg weblapon szerepel. Sok fürdő és település büszke arra, hogy a hévízben, illetve annak gőzeiben jelentékeny mennyiségű rádiumemanáció van.

Egy kis magyarázat:

Aki hirtelen nem tudja, hogy mi az az ionium, kérem, hogy ne vonuljon azonnal kolostorba. Ez az idézet ugyanis egy olyan könyvecskéből van, amely akkor jelent meg, amikor az első magyar keresztrejtvény, valamint József Attila Nem én kiáltok című (második) kötete.

1925-ben vagyunk, amikor az atomokról sok mindent tudtunk, de Weszelszky Gyula, a Szent István Társulatnál (!) megjelent könyvében még nyoma sem lehet az akkor felfedezett kvantummechanikának. Az ioniumról és a rádiumemanációról is főleg kísérleti tapasztalatok voltak. De mik ezek? A kémiaórákon nem hallottunk ezekről.

Ez a táblázat elárulja, hogy a radioaktivitás környékén kell keresgélni. Látható, hogy több érdekes név is felbukkan. Akkoriban már ismerték a radioaktivitás jelenségét, vagyis azt, hogy bizonyos atomok egyszer csak bomlásnak indulnak, és valamilyen más atom keletkezik belőlük.

Képzeljünk el egy rakás, ravasz lelkületű almát. Kívülről egyformának tűnnek, de tárolás közben némelyek se szó, se beszéd hirtelen barackká változnak (miközben egy kis porszem elszáll). Ha elég sokáig várunk, oda a sok alma. Sőt! Az is lehet, hogy a barackok sem férnek a bőrükbe, hanem idővel szilvává bomlanak (miközben egy kis porszem elszáll) és a szilva is tovább.

A radioaktív atomoknál ún. bomlási sorok lehetnek, mivel a bomlás eredménye is radioaktív és tovább bomlik és az is tovább. Ha a sarkon találkozunk a bomlási sor egy tagjával, akkor nem kell a tenyerébe néznünk és megmondhatjuk, hogy miből alakult ki és mivé lesz.

A 226-os tömegszámú rádiumizotóp például alfa-bomló. Ez azt jelenti, hogy egy 4-es tömegszámú alfa részecske távozik belőle és egy 222-es tömegszámú atom lesz belőle. Ez az új atom nem rádium, mert a protonszáma is csökkent kettővel. Pillantsunk a táblázatra! Ez a rádiumemanáció, melyet ma ne hívjunk így a diszkóklubban, mert a dj megmosolyogja. Nevezzük inkább radonnak. Azaz a Rn 222-es izotópjának. Ez az izotóp sem nyugszik, ő is radioaktív és ő is alfa-részecske távozásával bomlik. Ez azt jelenti, hogy tömegszáma szintén néggyel csökken, rendszáma (protonszám) kettővel. Ez a 218-as tömegszámú illető a polónium izotópja. 1925-ben még rádium A-nak nevezték.
A rádiumemanáció, azaz a 222-es radon nemcsak radioaktív, hanem gázhalmazállapotú is, ezért be lehet lélegezni. Bomlásterméke a polónium-218 már szilárd anyag. Az ioniumot ma tórium-230-nak hívjuk.

A gyógyvizes hirdetések összeállításakor valószínűleg korábbi kiadványokból dolgoztak. Azoknál pedig még korábbiakból és így tovább. Egyszer leírták a rádiumemanációt és hiába változik a világ, úgy maradt. De nem ez az érdekes.
Egy hévizi vendéglátó weblapon ezt találjuk: „A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat.
Vajon mi lenne, ha azt írná, hogy a fürdőzők radioaktív, alfa-bomló radont lélegeznek be? A kén-hidrogén mérgező, de szerencsére büdős. ezért annyit nem lélegzik be az ember, amennyi ártana.
Az ország másik felén, Mátraderecskén nagyon is jól ismerik a radioaktivitást és a radont is. Hogy örülnek-e ennyire neki, mint Hévizen? Amikor a mofettáról van szó, bizonyára igen, de amikor a házakról... nem tudom.

Nem kell meglátogatnunk valamelyik hazai hévízforrást, a radioaktív radon mégis jelen van a lakásunkban. Most mindenki nézzen körül, hogy látja-e a radont. Nem látja.

A föld mélyében zajló radioaktív bomlások nyomán újabb és újabb sugárzó, tovább bomló izotópok keletkeznek. Így keletkezik a tórium bomlássorában az 1 perc felezési idejű 220-as Rn, valamint az urán sorában a 3,8 nap felezési idejű 222-es Rn (ő a bizonyos rádiumemanáció).

A radon a lakásokban is jelen van. Nagyrészt a talajból kerül oda, de az építőanyagból, a vízből, a városi gázból és a levegőből is származhat. A padlón a legmagasabb a radon koncentrációja és felfelé csökken. Éjjel a radon felgyülemlik, a szellőztetés és az ajtók nyitogatása nyomán azonban ez csökken. A tél az igazán "radondús" időszak, mert ilyenkor kevesebbet szellőztetünk, ráadásul a fűtött, meleg levegő felfelé áramlik és kiszökik a nyílásokon és a kéményeken. A radon koncentráció télen akár kétszerese lehet a tavaszinak.
A radon izotópok bomlása során radioaktív fémizotópok (Po, Bi, Pb) keletkeznek. Nemesgáz lévén, a radont belélegezzük és kilélegezzük. A fenti fémizotópok azonban ráülnek a porszemcsékre, a dohányfüst szemcséire és a tüdőbe kerülve bomlanak a tovább. A bomlás során szétrepülő alfa-részecskék akár akarjuk, akár nem, roncsoló hatást fejtenek ki.

Nem árnyalatnyi a két vélemény között a különbség. Van, aki szerint jótékony és van, aki szerint káros. A radioaktív sugárzás, gyógyításban való használata szinte egyidős magával a jelenség felfedezésével. A kockázat azonban biztos létezik. Az alfa sugárzás a legkevésbé roncsoló hatású, már a bőrünk is felfogja. De egészen más a helyzet akkor, ha egy alfa-bomló anyag a szervezetbe kerül, mivel ott a sejtek, szövetek kevésbé védettek.

A tüdőrák kockázata a radonnal kapcsolatban nehezen mérhető, mert nem tartózkodunk egész nap a szobában. Számos országban figyelmet szentelnek ennek a veszélyforrásnak, akár úgy is, hogy támogatást adnak a házak átépítéséhez is. Olvashatók elemzések a radonnak és bomlástermékeinek rákkeltő hatásáról, de olyanok is, melyek szerint kismennyiségű radioaktív radon jótékony hatású.
A budapesti Lauder Javne iskolában a ’90-es években működött RAD Lauder Labor keretén belül Dr. Tóth Eszter, illetve munkatársai és diákjai sokat tettek az ismeretterjesztés terén és méréseket is végeztek több ezer, háztartásban elhelyezett radon detektorral.

Akár rádiumemanáció, akár radon, nem árt időnként szellőztetni. A fejekben és a szobákban.

Ez a helyzet.

4 komment

Címkék: radioaktivitás rádium radon ionium

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr43764095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csavarhúzós 2008.11.12. 23:39:56

A RAD labor nem csak a 90-es években működött. Itt az aktuális honlapja:
boronkay.vac.hu/rad/

Érdekes hogy akkoriban a rádiumnak "természetgyógyászati" gyógyerőt tulajdonítottak. Arthur Koestler apja például rádiumos szappant gyártott Budapesten. Meg itt van pl. egy rádiumos fogkrém:
www.orau.org/ptp/collection/quackcures/toothpaste.htm
A sugárzás masszírozza a fogínyt :-)

A hévizi reklámszöveg is ebből az időből származhat. Amúgy ha emlékeim nem csalnak, Tóth Eszter azt mondta nekem, hogy a hévizi gyógyvízben nem igazán van radon. Mostanában nem jártam arra detektorral, úgyhogy nem tudom, de amennyire ezek a természetgyógyászati reklámok megbízhatók, simán el tudom képzelni.

AM580 2008.11.14. 06:33:02

rádiumemanáció - tipikus mai probléma. sajnos egy átlag magyar ember természettudományos ismerete ennyi. fel sem tűnik nekik, hogy itt valami nem stimmel ezzel a szóval.
ebből a tudatlanságból élnek a "természetgyógyászok" és egyéb kuruzslók.
egyébként nem kellene ezeknek a létesítményeknek orvost vagy valami egyészségügyi szakembert alkalmazni? ha már a pr-os kislány ilyen hülyeségeket írogat a prospektusba, az orvos szólhatna neki.

az meg egy másik érdekesség, hogy a 20. század elején-közepén a radioaktivitás kutatásának a hőskorában, mennyi termék készült sugárzó tartalommal.(pl. a fent említett fogkrém)

Csavarhúzós 2008.11.14. 08:54:09

Na a neten rákerestem a Hévíz-radon kérdésre.
Itt egy régi adat (ami sok más honlapon is megtalálható):
www.hunguesthotels.hu/hu/hotel/heviz/hunguest_hotel_helios/gyogyaszat/
A rádiumemanáció 0,22-28 millicurie/l .
A curie ma már nem használt aktivitás-mértékegység, az SI a Bq-t használja. Ha jól tudja a Wikipédia 3,7*10^10Bq egy curie, azaz a 0,22 millicurie/l az megfelel
8 140 000 000 Bq/köbméter aktivitásnak.
Az már durva, a radonos házakban (vulkanikus talajon alápincézetlen vályogház) 600-800 Bq/köbméter körüli már soknak számít.

De itt van ez az oldal:
www.spaheviz.hu/index.php?base=tofurdo&type=curative_power&page=3
itt már 3,8 és 0,8 Bq/l közötti az aktivitás. Helyes a mértékegység, és még az is oda van írva, hogy 1997-es adat, úgyhogy hitelesnek tűnik.
Ez ugye 800-3800 Bq/köbméter közötti aktivitás. Ez viszont nem számottevő érték, tekintve hogy a lakóházban 365 napot vagyunk, a vízben meg pár órát.

Az mindenesetre érdekes, hogy
8 140 000 000 Bq/köbméter
és
800 Bq/köbméter (az előző 0,00001%-a)
ugyanannak a gyógyvíznek az aktivitása, attól függően hogy a rádioaktivitás éppen divatos gyógyerő-e az adott korban :-)

Csavarhúzós 2008.11.14. 09:02:09

Viszonyításképpen: www.mofetta.eu/mofetta_mofettarol2.htm#
Azt írja, hogy a gyógygáz (amiben a gyógyulni vágyók ülnek) 125 000 Bq/köbméter aktivitású.
Ehhez képest Hévíz max. 3 800 Bq/köbméter.