H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Gyömbéres csirke és tojásos nokedli

2008.02.22. 21:25 :: H2SO4

Úgy kezdődött, hogy az irodában eltörött egy higanyos hőmérő. Ez a retró holmi sajnos még sok helyen látja el a lázmérés feladatát. Nincs vele baj, csak akkor, ha eltörik.

Aztán úgy folytatódott, hogy - kollégák csodálkozó pillantásai kereszttüzében - szert tettem egy kis kénre. A szőnyegpadlóval barátkozó higanycseppeket így segítettem át a mérgező gőzölgésből a mérgező nem-gőzölgésbe. Higany-szulfid (HgS) keletkezett ekkor, mely egy vegyülete a két elemnek (higany és kén).

Aztán a kén erős szaga inspirálta a kérdéseket, hogy vízben oldódik-e a kén. Nem, nem oldódik. De akkor hogy lehetnek kénes gyógyvizek?

Hangsúlyozom, hogy az iskolai kémiaoktatás nagyon megterheli a diákokat, túl sok órában tanítják ezt, a hétköznapokban szükségtelen tárgyat. A vicc kedvéért pár szót mégis vesztegetnék.

Mi járhat annak a fejében, aki az étteremben gyömbéres csirkét rendel? Lelki szemei előtt vajon egy méretes gyömbérgumó és egy aranyos, csipogó csirke évődik egy tányéron?
Valószínűleg nem.
No, a kén-hidrogén például nem egy hidrogéngázas palack sárga kénporral teleszórva. Amikor a kén-hidrogén (H2S) születik, akkor mindegyik fél annyira elmélyül a kapcsolatban (kovalens kötés), hogy már nem is lehet rájuk ismerni. A szingli elem-élet és a vegyületes házasság között ilyen különbség tátong. Az összetett szóban sem találjuk mindig az alkotóinak az értelmét. A lódarázsnak sincs nyerge.

Így lehet az, hogy az elemi kén nem oldódik vízben, de vegyületei esetleg igen: emiatt kéntartalmú, szagos, de hasznos pl. a Zsóry-fürdő vize.

A társas kapcsolatok tekintetében a kémia egyébként sokkal elfogadóbb, mint a társadalom. Kialakulhat vegyület kettőnél több és többféle elemből is. Nemcsak a hírhedt kovalens kötés jöhet szóba, hanem az ionos is. A konyhasó például az ionos kötés UNICEF nagykövete és nem olyan büdös, mint apukája, a klórgáz (Cl2). Nem is olyan érzékeny és puha, mint anyuci, a nátrium (Na).

Elemek és vegyületek így tengetik életüket minálunk. Lesz idő, amikor róluk már csak művházak szakkörein lehet majd tanulni szerda esténként (kéthetente).

Összegezve: cseréljük le a higanyos hőmérőnket alkoholosra vagy elektromosra (melynek csak a kijelzője digitális). A higanyos hőmérőt ne a kukába deportáljuk, hanem a patikába.
Ha az étteremben tojásos nokedlit rendelünk, nem valószínű, hogy találkozni fogunk a  hófehér, rugalmas tojásfehérjével.

Ez a helyzet.

Szólj hozzá!

Címkék: elemek kovalens kötés kén higany ionkötés vegyület

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr75350741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.