H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Ki talált fel mit 1.

2015.12.23. 00:05 :: H2SO4

214540343_603d9cbdf2_m.jpgA feltalálók kiváló elmék, akik nélkül bizonyára a barlang falára kellene vésnem ezt a bejegyzést és egy-két mamuton kívül a kardfogú tigris sem olvasná el. A közösségi média időnként felkapja Lackfi János Találékonyság című írását, amelyben a magyar feltalálóknak állít emléket, kiemelve, hogy mi, magyarok mi mindent adtunk a világnak. Nem kisebbítve az írásban említett emberek érdemeit, néhány pontosításra olyan nagy szükség van, mint az ősembernek a tűzre.

A magyarok találékonyságát méltató írásban mintegy 20 feltaláló és találmánya szerepel. Állítólag George Cukor filmrendező ajtajára volt kiírva az, hogy "Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni." Ez igaz azokra a nagy koponyákra is, akikre büszkék vagyunk, hiszen magyarságuk mellett bizonyára a tehetség, a szorgalom, a jó nevelés, a jó iskola és még sok minden játszott szerepet abban, hogy ott legyenek az első atomreaktor környékén vagy éppen a repüléstechnikában.

Az említett írásban a hűtőgép mellett Szilárd Leó neve szerepel (1929), azonban ez azt a téves képzetet kelti, mintha Szilárd találta volna fel a hűtőgépet. Szilárd Leó egy alternatív megoldást talált fel egy 1922-es svéd találmányhoz. Kétségtelenül fontos és elismert munka, de ez egy epizód a hűtőgépek fejlődésében. A másik gond, hogy Szilárd nem egyedül dolgozott, hanem egy Albert Einstein nevű emberrel, ezért az ún. abszorpciós hűtőgép elve Einstein-Szilárd vagy Einstein-féle hűtőgép néven kerül említésre. Egyesek szerint Einstein ebben a munkában is kis szerepet játszott (a rossz nyelvek szerint több másban is).

frigo-einstein-rajz.JPG

részlet az Einstein-Szilárd hűtőgép szabadalmi leírásából

 A történet hőse egy adott pillanatban "bikadózisnyi" C-vitamint vesz magához, amelynél mindjárt fel is bukkan az egyik legismertebb magyar tudós neve, Szent-Györgyi Albert (1931). Említsük meg, hogy Szent-Györgyi nem felfedezte (és nem feltalálta) a C-vitamint (aszkorbinsav), hanem előállította (izolálta) és tanulmányozta. Érdekes, hogy maga a tudós is úgy fogalmaz egy interjúban, hogy felfedezte. A kitűnő tudós nem csupán ezért kapott Nobel-díjat (1937), hanem inkább a citromsavciklus tanulmányozásáért. Ez része a szervezetünkben (és másokéban) zajló anyagcserének. A citromsavciklus egészének felfedezéséért Hans Adolf Krebs is Nobel-díjat kapott (1953), a folyamatot Szent-Györgyi-Krebs ciklusnak nevezik.

Sokan tudják, hogy Szent-Györgyi azon kevesek egyike, aki Magyarországon dolgozott. A többiek azonban nem mind virágos jó kedvükben menekültek el honfitársaik elől más országokba, hanem jó részük az akkori törvények miatt.

ascorbic_acid_3d_model.png

aszkorbinsav (C-vitamin)

Az írás említi Neumann Jánost is (1944), mivel a szereplőnk a computerén játszott. Neumann rendkívüli tehetség volt, matematikusként az elméleti fizikában is jelentőset alkotott, részt vett az első atombomba létrehozását célzó Manhattan-tervben is. A számítógépet (computer) nem találta fel, viszont részt vett az első olyan számítógép tervezésében (EDVAC), amely memóriában tárolta a programot is. Neumann János a róla elnevezett Neumann-elv révén ismert és elismert az informatikában, erre épültek a későbbi számítógépek (és a maiak is), ő javasolta például a kettes számrendszer használatát is.

420px-von_neumann_architecture_hu_svg.png

Neumenn-architektúra (By Booyabazooka, Arpad Horvath (translator) (commons) [GFDL (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html) or CC BY-SA 3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0)], via Wikimedia Commons)

A történet és a feltalálók sora még folytatódik a következő részben.

Ez a helyzet.

Az első fotón egy golyóstoll látható, Bíró László József találmánya.

Szólj hozzá!

Címkék: feltalálók találmányok Einstein C-vitamin Szent-Györgyi Albert Szilárd Leó Neumann János

A bejegyzés trackback címe:

http://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr98192828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.