H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Ununpentium – a második megerősítés az „izotópszülészeten”

2013.09.11. 00:21 :: H2SO4

ununpentium_uup_shirt-rd1194ddf784e47dfa33c0f5573530c81_va6lr_512.jpgAz ununpentium (Uup) egy olyan kémiai elem, amely nem jön szemben velünk az utcán. Sőt sehol sem. A 115-ös rendszámú elem a periódusos rendszer azon részén lakik, ahova régebben a nyomdászok el se jutottak. Sokunk kémia tankönyveiben olyan periódusos rendszer volt, amelyben a 7. periódus (hetedik sor) számára kevés festéket szántak. (Itt látható egy új, kellemesen nézhető periódusos rendszer.)

A Z=115 elem neve még a furcsa, de szabályos: ununpentium (azaz 1-1-5). A 115 egy sorszám, de valójában azt jelenti, hogy az Uup atommagjaiban 115 proton tömörül, ami nem kis dolog. Nem kis dolog, mert még a protonok mellett tülekednek a neutronok is legalább 172-en. Vannak olyan izgága izotópok, amelyek már 235 atommagbeli részecskével is alig várják, hogy inkább szétessenek. A 235-ös uránizotóp speciel pont ilyen és amint egy neutron bejut az atommagjába, maghasadás jön létre és máris az atomerőműben vagyunk (bízvást).

ununpentium_molecule_custom_tie-rd8ce912a0dd1496eaa938a07b38e3e5c_v9whb_8byvr_324.jpgAz ununpentium nem jön szemben az utcán, mert természetes körülmények között nem könnyű ennyi részecskét egyben tartani, nem sikerült a jó öreg természetnek sem, pedig volt neki már pár húzása (például a Napban is születik egy elem, a hélium, de abban csak kettő proton van, bagatell). Hogy mégis létezhet ez az elem és a periódusos rendszer nem egy egyszerű táblázat, úgy igyekeztek bizonyítani, hogy létrehoztak néhány atomot ebből az elemből.

A mesterséges ununpentium (Uup) elemet először Oroszországban a legendás dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben állították elő és mutatták ki 2004-ben. Az intézet, amelynek 1989 és 1992 között egy magyar fizikus, Kiss Dezső volt az igazgatója, a kémiai elemek egyik szülőotthona. Ezen az „izotópszülészeten” már kilenc csöppség nézett bele a detektorokba. Ők azok: Z=104, 106, 107, 113, 114, 115, 116, 117, 118.

Az Uup létrehozásához egy nehéz atomot, például a 243-as amerícium izotópot (a 243 azt jelenti, hogy ennyi proton és neutron van a magjában összesen (ebből 95 proton)) egy 48-as kalciumizotóppal (20 proton és 28 neutron) ütköztetnek. Az eredmény 95+20=115 proton (emiatt ununpentium) és 243+48=291 neutron, amelyből 3-4 rögtön távozik. Mindez az atommagban.
Persze nem egyszerű a randevú, mert a fénysebesség tizedrészének megfelelő sebességgel kellett a kalciumizotópnak érkeznie és néhány tíz ununpentium atom jött létre. Többféle izotóppal is lehet próbálkozni és ennek megfelelően többféle Uup izotóp is létrejöhet 287 és 290 tömegszám között (ezek magjában mind 115 db proton).
uup1.pngA frigy azonban jaj, de nagyon rövid! A századmásodperc környékén van a felezési idő, azaz, mire feleszmélünk, már le is maradtunk. A kísérleti eredményekből utólag lehet következtetni és bizonyítani, hogy kis ideig létezett az Uup.

Egy elemnek mindaddig ez a szabványos neve van, amíg a felfedezést az elsőtől függetlenül máshol is megismétlik és megjön a második megerősítés. Az ununpentium esetén a második megerősítés Németországból érkezett 2013 szeptemberében a szintén legendás darmstadti GSI Helmholtz Nehézion Kutatóközpontból. Ezen az „izotópszülészeten” hat elem létére derült fény: Z=107, 108, 109, 110, 111, 112 és most a 115.
Mivel megtörtént a második megerősítés, az Uup számára megnyílt az út egy szebb, megjegyezhetőbb név felvételére. A névadás joga a felfedezőket illeti és a nevet jóvá kell hagynia a kémikusoknak (IUPAC) és a fizikusoknak (IUPAP) is. A 2013-as megerősítés egy svéd professzor (Dirk Rudolph) csoportjától származik, így lehet, hogy svéd vonatkozású név lesz.
A névadásról morfondírozott Martyn Poliakoff professzor is.

Hogy mire jó az újonnan megerősített kémiai elem? Bizonyos fantasztikus, küzdelmes számítógépes játékokban a 115-ös elemet már nemhogy felfedezték régen, használják is :-) Az offline világban arra biztosan jó ez a felfedezés, hogy újra is újra kiderüljön, hogy a periódusos rendszer (ami már nem Mengyelejev táblázat!) valóban lehetséges kémiai elemeket tartalmaz. Továbbá újabb felfedezések állnak összhangban a természet törvényeivel.
Ez a helyzet.

1 komment

Címkék: atom felfedezés kémia periódusos rendszer elemek részecske izotóp IUPAC

A bejegyzés trackback címe:

http://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr855506691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

gaborka99 2014.03.03. 15:31:22

Sziasztok! Nagyon tetszik a blog, és látom, hogy az a cél, hogy népszerűsítse a természettudományokat. Van egy nagyon jó lehetőség, és szeretném megosztani veletek. A Wessling Hungary Kft. indít egy nagyszerű programot középiskolásoknak, mely arról szól, hogy egy napot ott tölthetnek a cégnél egy igazi laboratóriumi környezetben a gyerekek, ezzel szeretnék megszerettetni és népszerűbbé tenni számukra a kémiát. Akit érdekel ez a program itt olvashat erről bővebben: laboratorium.hu/laborkaland-2/