H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

Marhavér és vértetű

2013.04.12. 22:02 :: H2SO4

A közeli élelmiszerboltban történt velem nemrégiben ez az eset. A pénztárnál álltam sorban és egyszer csak elém sorolt egy másik pénztáros. Épp ebédszünetre ment és letett a pultra két db zsemlét, egy zacskós kakaót és egy darab sajtot.

Pénztáros 1: (beolvassa az árut és mondja az összeget) - Te miért iszod ezt a kakaót, ebben marhavér van! - mondta a kollégájának oly hangosan, hogy csak a bolton kívül nem lehetett hallani.

Pénztáros 2: - Ó, nem tudtam. Vissza lehet csinálni? Nem veszem meg. (Pénztáros 1 visszaveszi.) De különben te tudtad, hogy az üdítőket vértetűvel színezik? Attól olyan színesek.

Pénztáros 1: - Hát, én vajat sem eszem, abban gumi van. Tudom, foglalkozott vele a tévé is.

Ezek az emberek remek étvágyat csináltak a vásárolt finomságokhoz, de a reklám magasiskolája is volt ez egyben.

Kezdjük a fincsi kakaóval. Történetünkben nem fontos, de a zacskós kakaó nagy előnye, hogy az ember nem vehet olyat, amit már valaki megkóstolt (lásd kupakos verziók).

Hogy jön a marhavér a kakaóhoz?  

Évtizedes, ismert téves hiedelem ez a marhavéres, amely abból fakadna, hogy a tehénfejés során, a nagyüzemi buzgalomtól hajtva azt a tejet is megmentik további felhasználásra, amibe esetleg vér kerül a tőgyből. A kakaóban meg úgysem látszana meg egy kis vér. No, ennél azért szigorúbbak az élelmiszerbiztonsági szabályok a világ sok országában.

Nem így a hamburger! A marhahúsban bizony van vér is.

fejes.jpgNagyüzemi tehénfejés -  Some rights reserved by pennstatenews

Az élelmiszerekben vannak adalékanyagok. Többnyire a vásárlók kedvéért. Aki ezt nem szereti, gondolom megoldja az étkezést erdei vadászattal, havasi forrásvízzel, kézzel fogott hallal. Persze a sört is maga főzi és soha nem eszik csokoládét vagy kávét. Az élelmiszeriparban a nem lehet ugyanúgy elkészíteni az élelmiszereket, mint házilag. Van, aki csak a házitejre, háziételekre, házi jellegű élelmiszerekre esküszik. Ezzel nincs baj, de magunkról állítunk ki bizonyítványt, ha megalapozatlan, nem bizonyítható, tudománytalan vagy hallomásból kapott információkkal operálunk. Ha valaki azt mondja, hogy nem ízlik neki a boltban kapható vaj, ezért háztáji vajat vásárol, teljesen rendben. Ha valaki azt mondja, hogy nem ízlik neki a boltban kapható vaj, mert abban káros anyagok vannak, az bizony megalapozatlan.

Halkan jelzem, hogy vannak emberek is, akiknek a házi, házi jellegű vagy a háztáji jelzők éppen az ijesztőek, mert a higiéniai- és élelmiszer biztonsági szabályok hiányát juttatja eszükbe.

coccus_cacti.jpgbíbortetvek egy fügekaktuszon (szétmorzsolva is) - Some rights reserved by Dick Culbert

De mit keres a tetű az üdítőben?

Ráadásul vértetű. Ha a tények tisztelete fontos, márpedig nagyon fontos, akkor bánjunk óvatosan a szavakkal! Albus Dumbledore is jól megmondta Harry Potternek, hogy a szavak erejét nem érdemes lebecsülni.

Tehát ez a tetű nem vértetű, hanem bíbortetű (Dactylopius coccus). Vér itt közelben és távolban nincs. Na, most ez a tetű nem a piszkos fejbőrön lakik, hanem egy dél-amerikai kaktuszon. Aztán az üdítőitalt nem úgy színezik, hogy tölcsérrel beletöltik a széttrancsírozott dél-amerikai bíbortetveket. Tehát nem úgy, mert üdítőitalt nem is színeznek így, csak pl. gyümölcsborokat. Úgy történik ez, hogy a nősténytetveket megszárítják, majd kémiai úton kivonják belőlük a kárminsavat, amit egyébként védekezésre használnak e lények. A kárminsav (C22H20O13) molekuláiban szén-, oxigén- és hidrogénatomok vannak. Az atomoknak nincs múltja, nincs útlevele, nincs dossziéja, nem tudják honnan jöttek, nem hordoznak semmilyen információt arról, hogy egy tetűben vagy egy papírlapban, esetleg egy tulipánban voltak korábban. A kárminsavból timsó (KAl(SO4)2·12H2O) hozzáadásával kapják a kármin nevű színezéket, amelyet ételfestékként használnak. Ez a só még a kárminsavra sem emlékszik, nemhogy a tetvekre.

karmin.jpgSzárított, porított alapanyag és a kármin - Some rights reserved by putneymark

Tisztázzuk tehát, hogy az üdítőben és más élelmiszerekben nincsenek tetvek, sem azok maradványai, sem kis tetűláb-darabkák stb. Egy olyan anyag az ételszínezék, amelyet szárított bíbortetvekből kivont kárminsavból állítanak elő kémiai úton. Az alábbi videóban a folyamat egy része látszik.

Nagyon sok weboldal, kiadvány (pl. A leves hazudik) rémisztgeti az embereket légből kapott állításokkal, szóbeszédre épülő, nem bizonyított információkkal, arra építve, hogy kémiai ismereteik csekélyek, a tudományos gondolkodás és a tények tisztelete pedig ritkaság. Aki büszkén hirdeti, hogy mindig is utálta a kémiát, az jobban teszi, ha később sem foglalkozik vele. 

Kevesen tudunk repülőgépet vezetni, jobb, ha szakemberre bízzuk magunkat a reptéren...

Ez a helyzet.

Szólj hozzá!

Címkék: tej kémia színezék kármin

A bejegyzés trackback címe:

http://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr665220229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.