H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

A nagyon lapos szén

2010.09.02. 18:56 :: H2SO4

A szén az egyik legszimpatikusabb elem. Több módosulatának nem egyforma a renoméja, mivel a gyémántnak és a fullerénnek sokkal jobb menedzsere van, mint a grafitnak. A grafit áll a legközelebb az emberhez, például azért mert néhányan még használnak ceruzákat, amelyek segítségével papírra rajzolnak. A grafitot szegényt 1779-ig ólomnak nézték (plumbágó néven) és Carl Scheele svéd kémikus jelezte, hogy ez bizony szenecske.

 

 

 

 

csináldmagad grafén

 

A grafit nevű együttesből vált ki és igen sikeres szólókarrierbe kezdett egy másik módosulat, a grafén. A grafitban a szénatomok hexagonális rácsban laknak. Ez azt jelenti, hogy szabályos hatszögek csúcsaiban van egy-egy szénatom és ilyen rétegek vannak egymáson. A rétegek kapcsolata egymással gyengébb, mint a rétegen belüli szénatomoké. Ezért el is csúszhatnak a rétegek és a papíron nyomot is hagynak. A grafén nem más, mint egy ilyen réteg.

 

 

 

szénatomok mozgolódnak egy grafénlyuk közelében

 

A grafén az utóbbi években nagy hírnévre tett szert. A 2000-es évek eleje óta foglalkoznak az előállításával, amely nem olcsó. Vannak, akik egy nagyobb grafitdarabból nyesik le a rétegeket (kémiai úton) és vannak, akik a nulláról építkeznek. A grafitról mindenki tanulta, hogy a rétegek között kissé kóricáló elektronok miatt vezeti az elektromos áramot. Azonban a grafén is vezeti, pedig ott nagy a rend. Ennek megértéséhez a hétköznapi gondolkodás mellett a kvantumelektrodinamika is szükséges.

A szén nanocsövek révén már korábban is találkoztak a grafénnal, hiszen egy ilyen cső valójában egy ideálisan, hengerré tekert grafénlemez. De meddig ragyoghat a grafén csillaga? Meddig lehet a slágerlistákon? Megkopik hírneve, mint gömbölyű barátjáé, a fulleréné?

grafénpalacsinta

A grafénból a jelek szerint a szilíciumot zárójelbe tevő tranzisztorok révén kisebb áramkörök, processzorok stb. készíthetők. Ezekben a tranzisztorokban egy elektron vezérlése is lehetséges. Az elektronikában ez hatalmas forradalmat sejtet. További felhasználási terület a különböző kompozitoknál lehet, ahol a grafén vagy a grafén-oxid egy másik anyaggal társulva válik igazán hasznossá (lásd a mellékelt fóliát ábrázoló képet).

Ez a helyzet.

5 komment

Címkék: gyémánt nanotechnológia elektronika nanométer grafit szén tranzisztor nanocső grafén

A bejegyzés trackback címe:

https://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr802267311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

StavrosMenace 2010.09.03. 10:41:23

ennél azért érdekesebb a dolog, elég csak a wikit elolvasni róla en.wikipedia.org/wiki/Graphene

H2SO4 2010.09.03. 10:43:54

hát akkor olvasd el a wikit

StavrosMenace 2010.09.03. 12:45:33

a SiC-ból elég jól lehet ilyet létrehozni, "csak" jól meg kell melegíteni, arpes-sel ki is mérik a dirac cone-t

AlanTheWild 2010.09.10. 19:57:24

OFF
Szerintem törüljük az egész webet elég nekünk a wiki...

H2SO4 2010.10.05. 14:49:25

A 2010-es fizikai Nobel-díjat a grafénkutatók kapták - nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2010/.
süti beállítások módosítása