H2SO4

A világ érdekes, de ezt nem mindenki veszi észre az iskolában, vagy pedig már rég elfelejtette.
Ez a blog az ismeretterjesztésről szól. Aki minden, a blogban előforduló fogalmat ismer és ért, annak valószínűleg nem mondanak sok újat ezek a bejegyzések. Inkább azoknak szól, akik természettudományos okosságokról és butáskodásokról szeretnének valamit olvasni, (ál)tudományoskodás nélkül, egyszerű, közérthető nyelven.
Ez a blog nem tankönyv, nem törekszik teljességre, nem akar az érdeklődőre ráborítani egy kisebb kérdésnél egy egész könyvtárat. Az sem rossz, de az legyen az érdeklődő döntése.

Főző Attila László

facebook

Hozzászólások

vidzset.

Budapesti légszennyezés

Budapest szmogtérképe

A Föld által felhalmozott hő

A Contergan-bébik tükre

2008.09.19. 21:45 :: H2SO4

Mintegy 12 ezer gyermek született végtaghiánnyal 50 évvel ezelőtt, 1958 és 1961 között Németországban. A tragédia még mindig nem merült feledésbe, bár már csak 2-3000 ún. Contergan-bébi él.

 A Contergan nevű gyógyszert 1954-ben fejlesztették ki és az 1957 végén hozták forgalomba. Hamar népszerű lett, sokmindenre kínált megoldást. A vény nélkül kapható készítmény jó hatással volt a szorongásra és csökkentette a kismamák hányingerét is. A Contergan az immár hírhedt, aacheni székhelyű Grünenthal cég sikerterméke volt akkoriban. A gyógyszer hatóanyaga a thalidomid vagy kémikus nyelven alfa-ftálimido-glutárimid. Más országokban a gyógyszert Thalidomide néven hozták forgalomba.

Az első, tömeges rendellenességek 1958 második felében jelentkeztek. Egyre több olyan csecsemő látta meg a napvilágot, akinek hiányzott vagy fejletlen volt valamelyik vagy mindegyik végtagja (lásd mellékelt kép). Ezen kívül érzékszervi károsodást is tapasztaltak. Az akkori viszonyokra jellemző, hogy a Contergan 1961-ben vényköteles lett, majd csak egy német genetikus, Widukid Lenz bizonyítékai és elszánt küzdelme nyomán tiltották be Németországban. A készítményt a brit piacról is kivonták, de Olaszországban, Brazíliában, Japánban, Kanadában még hónapokig forgalmazták.

 A terhesség ideje alatt szedett gyógyszer genetikai hatásait ma már sok kémiatanár említi meg (remélem), amikor szerves kémiáról esik szó pár percig az iskolában. Az ördög ugyanis egy kémiailag érdekes részletbe bújt. A thalidomid molekulája olyan szerkezetű, hogy valójában két részecske is van, amely szakasztott ugyanolyan szerkezetű, mégsem ugyanazok. Az autó kerekei például olyanok, hogy jobb- és baloldalra is felszerelhetők. Az ajtók már nem, holott nagyon is egy autóhoz tartoznak. Egyformák, de mégsem. Egymásnak tükörképei ők. Nagyon sok molekula van, amelynek van egy tükörképi párja. A thalidomid is ilyen. A legtöbb esetben a kémiai folyamatokban mindkét változatból egyenlő mértékben keletkezik az egyik és a másik molekula. Most olyasmit fogok írni, amit gyengébb idegzetűek nem jól viselnek. Ezt a jelenséget optikai izomériának nevezzük, az ilyen molekulákat királisnak és a két tenyerünkhöz hasonló molekulapárt optikai izomereknek. Ez a téma nem apróság a kémiában, nem véletlenül kapott 2001-ben Nobel-díjat Roger Kornberg. Most már a gyengébb idegzetűek is visszatérhetnek.

A Contergan esetében az történt, hogy a tükörképi pár egyik molekulája jótékonyan hatott a szervezetre, a másik pedig nagyon nem. Ezt nevezik gyógyszer teratogenézisnek. A pár két molekulája nem könnyen választható szét. Az eljárás inkább az, hogy úgy állítanak elő egy vegyületet, hogy a párnak csak az egyik tagja keletkezzen. A természetben is ez történik, ugyanis a testünk fehérjéit alkotó aminosavak is királisak, de mindenhol csak a pár egyik tagja van jelen.

 

Aki regisztráció után telepíti ezt és utána kattint a képre, jópofa élményben lesz része.

Eddig úgy tűnhet, hogy egy szomorú, néhány éves történetre tekintettünk vissza a félévszázados évforduló kapcsán. Nem egészen. A Grünenthal a per nyomán kártérítést fizetett az áldozatok családjainak egy erre a célra létrehozott alapon keresztül, de felelősségét sohasem ismerte el. Sőt, találkozni sem voltak hajlandók az áldozatokkal. A Thalidomide élete sem végződött drámaian és nem tűnt el a süllyesztőben a sok tabletta. A gyógyszerből csak 1985 és 1992 között több, mint 2 millió tabletta fogyott. A legtöbb Marokkóban, Peruban, Indiában. A www.thalidomide.org honlap adatai szerint többször tapasztalták a már ismert tüneteket, de a gyógyszert a lepra egyik szövődményének, illetve egyes rákfajták gyógyításában mégis alkalmazták.

 

forrás: http://nimbime.wordpress.com/2007/06/22/ubiquity-of-governmental-incompetence/

A még élő Contergan-bébik ma 50 év körüliek és havi, legfeljebb 545 eurót kapnak a már említett alapból. Sokan közülük teljes, de nehéz életet élnek. Egyikük, Niko von Glasow filmet forgatott 11 sorstársáról. A NoBody's Perfect (Senki nem tökéletes) című filmben kéz vagy láb nélküli nők és férfiak egy aktnaptárhoz állnak modellt és életükről beszélnek a szintén Contergan-bébi rendezőnek.

Ez a helyzet.

3 komment · 1 trackback

Címkék: gyógyszer gyógyszeripar izoméria optikai izoméria contergan thalidomid szerves kémia

A bejegyzés trackback címe:

http://h2so4.blog.hu/api/trackback/id/tr48672120

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A világtörténelem és napjaink legfontosabb gyógyszerei 2009.12.13. 14:04:11

A mai világban mindennapjaink részei a gyógyszerek. Elmulasztják a fájdalmat, lázat, hányingert, hasmenést, görcsöt... és még sorolhatnám. Mindezek mellett megmenthetik életünket vagy éppen fertőző betegségek ellen nyújtanak védelmet. Ha feltennénk a k...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ment_a_lista 2008.09.22. 09:12:39

Jó cikk. A thalidomide-botrány mérföldkő lett a gyógyszer-engedélyeztetésben. Ettől kezdve hihetetlenül megszigorították ezt a folyamatot, elkerülendő ennek az esetnek a megismétlődését. Ma már nem kerülhetnek ki mutagén (örökítőanyag-károsító) ill. teratogén (magzatkárosító) szerek, ugyanis ezek a vizsgálatok a fejlesztés részévé váltak. Optikailag aktív vegyületekből pedig már csak az egyik enantiomert (tükörképi párt), a hatásos(abb)at tartalmazhat csak a mostanában forgalomba hozott gyógyszer.

Zsiros László Róbert · http://www.szertar.com 2008.09.25. 22:13:05

Atomjó cikk...vagyis molekulajó. Sőt, nagyon királ! =)

Kritizálom aA. Marhaságokat 2014.02.07. 12:53:05

"Ezt a jelenséget optikai izomériának nevezzük, az ilyen molekulákat királisnak és a két tenyerünkhöz hasonló molekulapárt optikai izomereknek. Ez a téma nem apróság a kémiában, nem véletlenül kapott 2001-ben Nobel-díjat Roger Kornberg."
2006-BAN.!!!
+NEM AZ OPTIKAI IZOMÉRIA KUTATÁSÁÉRT, VAGY FELISMERÉSÉÉRT KAPTA
"A kémiai Nobel-díjat 2006-ban Roger D. Kornberg kapta az eukarióta sejtekben zajló DNS-transzkripció molekuláris alapjainak kutatásáért. Kornberg, akinek az édeapja is Nobel-díjas, kutatómunkája nyomán jobban ismerjük azt a folyamatot, melynek során a DNS-ben tárolt információ lemásolódik annak érdekében, hogy a sejtek létrehozhassák a különböző fehérjéket. "
"A 2006-os díjazott Roger D. Kornberg kémikus, aki egy biokémiai laboratórium élén olyan folyamatok vizsgálatában ért el komoly eredményeket, melyek haszna elsősorban a biológiában és azon belül a fehérjeszintézis folyamatának jobb megértésében jelentkezik.

A DNS transzkripció vizsgálatában Kronberg érdeme a folyamatok molekuláris szintű feltárása. A kémikust ebben a kutatásban a szerkezet, a mélységben zajló mechanizmusok érdeklik, míg a biológus a folyamat eredményével és következményeivel foglalkozik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kémia a hardverrel, míg a biológia a szoftverrel foglalkozik, ha egy, a számítógépes világból vett hasonlattal szeretnénk jellemezni a helyzetet.

Roger Kornberg az 1970-es évektől foglalkozott a DNS mélyebb szerkezetével, akkor még Francis Crick (a DNS szerkezetének egyik felfedezője) és Aaron Klug irányítása alatt az Egyesült Királyságban. 1974-ben röntgendiffrakciós vizsgálatai alapján Kronberg felvetette, hogy a feltekeredett DNS-szál (kromatin) olyan egységekből áll, melyek valójában DNS-fehérje komplexek. Egy ilyen "építőkocka" a nukleoszóma kb. 200 bázispárból és egy ún. hisztonból épül fel, mely nyolc fehérjeegységből áll (oktamer). "
"A Stanford egyetemen végzett kutatásaiban Kornberg és csoportja az élesztő sejtjeiben vizsgálta a DNS-transzkripció folyamatát és nem várt felfedezést tettek. A folyamat molekuláris szintű feltárása nyomán kiderült, hogy a transzkripcióban fontos szerepet játszik egy kb. 20 fehérjéből álló komplex, melyet a csoportnak sikerült izolálnia is. Ez az ún. mediátor fehérjekomplex egy óriásmolekula, melynek részletes szerkezetvizsgálata még nem történt meg. 2001-től kezdve a kutatócsoport röntgendiffrakciós módszerekkel és elektronmikroszkóp segítségével számos molekuláris "pillanatfelvételt" készítettek az RNS polimeráz enzimről, amint a transzkripció különböző fázisaiban vesz részt.

Kornberg eredményei nyomán a DNS átírásának folyamatát sokkal jobban ismerjük, így bepillanthatunk azokba a mozzanatokba, melyek során a sejtekben különböző fehérjék termelődnek és ezen keresztül közelebb kerülhetünk bizonyos betegségek kialakulásának megértéséhez.
Transzkripció
pillanatfelvétel a transzkripcióról
szereplők:
RNS-polimeráz enzim (fehér), DNS (kék), növekvő mRNS (piros)

A genetikai információ igen bonyolult molekulákban van kódolva. Ezekben a molekulákban a kémiai kötések, a másodlagos kötőerők (pl. hidrogénkötések) és a kialakuló térszerkezet határoz meg minden eseményt, folyamatot és tulajdonságot, melyekkel a biológia foglalkozik. A molekulamodellezés eszközeivel még az ilyen bonyolult molekulák is megjelenthetők, például az RNS polimeráz enzim háromdimenziós modellje (zip, 600 kB) megtekinthető a Chime kiegészítő programmal (IE böngészővel).
Röntgendiffrakció

A röntgendiffrakció esetében röntgensugarak hajlanak el az atomok elektronburkán. A két vagy több atomról szórt sugárzás interferál egymással, és a fényképező lemezen szabályosan elhelyezkedő foltokból álló interferenciakép jelenik meg. Ebből egykristályos, szilárd anyagból álló mintánál meghatározható az atomok pontos helye az elemi cellában. A foltok méretéből következtetni lehet az atomok minőségére is. A módszer nagy molekulák (pl. fehérjék), kis méretű, gázállapotú molekulák és porok szerkezetvizsgálatára is használható."
"Roger D. Kornberg édesapja, Arthur Kornberg is Nobel-díjas tudós, aki 1959-ben nyerte el a rangos kitűntetést az RNS és a DNS biológiai szintézisének vizsgálatáért.
A téma mindenképpen a családban maradt. "